Mennyit keres egy könyvelő?

Könyvelői szakma helyzetjelentés

Rövid összefoglalónk 1 070 könyvelő által kitöltött kérdőív alapján készített empirikus vizsgálatunk eredményeit összegzi. Ez a minta a könyvelői közösség kb. 1,5-2 %-a, így ebből a szempontból a mintánk reprezentatív, hiszen a közvélemény kutatások esetében ugyanez az arány általában 0,02 % körül alakul, ráadásul a kitöltők között minden könyvelői szekció (kisebb könyvelő irodák, nagyobb könyvelő cégek, multi könyvviteli szolgáltatást végző vállalkozások, nem könyvelő cégek) könyvelői jelentős számban előfordultak.

A kérdőíves felmérésben résztvevő 621 vidéki- és 449 budapesti könyvelő végzettség, a szakmában eltöltött évek és a munkavégzés helye szerinti megoszlását az alábbi táblázatok és diagramok mutatják.

1. ábra: A felmérésben résztvevők végzettség szerinti megoszlása

2. ábra: A felmérésben résztvevők megoszlása a szakmában eltöltött idő alapján

3. ábra: A felmérésben résztvevők munkavégzés helye szerinti megoszlása

A felmérésben résztvevők 44 %-a tehát diplomás könyvelő, 38,28 %-a 5 évnél rövidebb, 61,72 %-a 5 évnél hosszabb ideje dolgozik a szakmában. Miután mérlegképes könyvelő oktatással foglalkozunk, ezért a megkérdezettek körében (így a felmérésünkben) a pályakezdők és a néhány éve a pályán lévők felülreprezentáltak.

A könyvelők 76 %-ának van mérlegképes könyvelői képesítése és a kitöltők kb. fele (52 %-a) könyvviteli szolgáltatást végző vállalkozásnál (kisebb könyvelő irodák, nagyobb könyvelő cégek, multinacionális könyvvelő vállalkozások) dolgozik. A könyvelők kb. egyharmada kisebb könyvelőirodában dolgozik és mindösszesen csak 6 % lát el könyvviteli feladatokat multinacionális vállalkozásoknál.

Elemzésünk alapvetően négy kérdésre koncentrál:

1. Hogyan alakul a főállású könyvelők átlagkeresete a végzettség, a szakmában eltöltött évek, a munkavégzés helye stb. szerint?
2. Milyenek az elhelyezkedési esélyek a végzettség és Budapest-vidék viszonylatában?
3. Mik a konkrét könyvelői feladatok a szakmában eltöltött évek függvényében?
4. Mennyire szeretik a könyvelők a munkájukat és mennyire ajánlanák azt másoknak?

A jövedelmi viszonyokat kizárólag a főállású könyvelők és a vállalkozók körében, az egyéb kérdéseket az összes kitöltő vonatkozásában vizsgáltuk.

I. Átlagkereset alakulása

Figyelem: a 2022-ben készült felmérésünkben megkérdeztük a könyvelőket a keresetükről, de az óriási infláció és ebből következő bérnövekedés miatt a kapott válaszok már nem aktuálisk. A következő adatokat a KSH-tól szereztük, de ezek is a 2023-as állapotot mutatják! A magas infláció miatt jelenleg 15-20 %-kal magasabb bérekkel lehet számolni.

4. ábra: Mennyit keres egy könyvelő?

A KSH összesített adatai alapján már az analitikus könyvelők és számviteli ügyintézők (leginkább pénzügyi-számviteli ügyintézők) átlagkeresete is haladja az országos átlagkeresetet. Mérlegképes könyvelő végzettséggel cél a 3 magasabb keresetű munkakör elérése. A 30 év alatti mérlegképes könyvelők, a könyvszakértők (könyvvizsgálók) és a számviteli vezetők átlagkeresete már közel másfélszerese az országos átlagfizetésnek, a 30 éven túli szakmabeliek pedig akár az országos átlagkereset két és fél-háromszorosát is megkereshetik.

A fenti statisztika csak az alkalmazásban állók keresetét mutatja. De mi a helyzet a könyvelő cégekkel? Erre vonatkozó statisztikát nem találtunk. A kis egyszemélyes könyvelőirodáktól a több milliárdos árbevételű hatalmas könyvelő cégekig hatalmas a szórás.

A táblázat alapján az is jól látható, hogy a pénzügyi-számviteli ügyintéző végzettség után érdemes továbbtanulni és megszerezni a mérlegképes könyvelő képesítést, hiszen jelentősen magasabb fizetést lehet elérni mérlegképes könyvelőként, mint pénzügyi-számviteli ügyintéző végzettséggel.

II. Elhelyezkedési esélyek

5. táblázat: Elhelyezkedési esélyek a végzettség függvényében a pályakezdők és az 1-2 éve a szakmában dolgozók körében

Az elhelyezkedési esélyek a könyvelő szakmában nagyon kedvezőek. A diplomás mérlegképes könyvelőknek a 83,7 %-a a legrosszabb esetben is a képzés befejezését követő 3 hónapon belül, közel 90 %-uknak pedig legkésőbb 6 hónapon belül sikerült elhelyezkednie. Ez az arány a nem diplomás mérlegképes könyvelők esetében is hasonlóan nagyon kedvező: maximum 3 hónapon belül 85,5 %, maximum 6 hónapon belül 89,85 %. A pénzügyi-számviteli ügyintézői képesítéssel rendelkező könyvelők elhelyezkedési esélyei is nagyon jók, de a táblázat alapján jól látható, hogy a későbbiekben érdemes a mérlegképes képesítést is megszerezni.

Megtévesztő lehet, hogy a táblázat alapján már a képzés megkezdése előtt többen elhelyezkednek könyvelő munkakörben. Ennek alapvetően két oka van:
-a mérlegképes könyvelő képzés előtt már sokan  elhelyezkednek szakirányú, de nem mérlegképes végzettséggel (pl. pénzügyi-számviteli ügyintéző végzettséggel, vagy közgazdász diplomával),
-a könyvelő munkakör legalacsonyabb szintjéhez (pl: számlák válogatásához, a könyvelők által lekönyvelt számlák gépre viteléhez… nincs szükség könyvelő végzettségre).

6. táblázat: Elhelyezkedési esélyek Budapest-vidék viszonylatában a pályakezdők és az 1-2 éve a szakmában dolgozók körében

Budapesten a könyvelők is nagyobb eséllyel kapnak hamarabb állást, de az elmúlt két évben a könyvelők 79 %-a vidéken is el tudott helyezkedni a képzés befejezését követő legkésőbb 3 hónapon belül, az pedig különösen jó hír a könyvelői szakmát választóknak, hogy a budapesti könyvelők 70 %-a, a vidéki könyvelők közel 60 %-a már a képzés ideje alatt vagy azt megelőzően már el tudott helyezkedni.

III. Könyvelői feladatok

7. táblázat: Könyvelői feladatok a könyvelői pályán eltöltött évek alapján

A könyvelők pályájuk előrehaladtával általában egyre komplexebb és magasabb szakmai szintű feladatokat látnak el. A pályakezdők leginkább adatrögzítéssel, előkészítéssel és/vagy egy-egy terület (vevők, szállítók, bank stb.) könyvelésével foglalkoznak, majd néhány év után a könyvelők egy vállalkozás teljes körű könyvelését láthatják el, nagyobb cégeknél pedig 3-5 év után csoportvezetőként, supervisorként vagy menedzserként több könyvelő kolléga munkáját koordinálják, ellenőrzik.

IV. Elégedettség

8. ábra: Mennyire tart attól, hogy a digitalizáció eredményeként esetleg elveszíti állását és pályát kell korrigálnia?

A könyvelői munkát támogató szoftverek, különböző programok rohamos fejlődése, a jogszabályi környezet állandó változása következtében a könyvelői feladatok folyamatosan átalakulóban vannak. Az adminisztratív könyvelői feladatok jelentős részét várhatóan átveszik a különböző szoftverek és a hangsúly a számviteli kimutatások elemzésére és a tanácsadásra helyeződhet át. Ettől függetlenül a könyvelői végzettségre hosszú távon is nagy szükség lesz és a mérlegképes könyvelői képesítés pár év múlva is nélkülözhetetlen lesz a szakmában. A változásokkal kapcsolatosan a könyvelői társadalom is optimista álláspontot képvisel, hiszen a könyvelők 70 %-a egyáltalán nem tart attól, hogy a digitalizáció eredményeképpen elveszíti az állását és kevesebb, mint 4 % tart nagyon a változásoktól.

9. ábra: Mennyire szeretik a munkájukat a könyvelők?

A könyvelők szeretik a munkájukat. A válaszadók 83,57 %-a arra a kérdésre, hogy „Mennyire szereti a munkáját” 1-től 5-ig terjedő skálán 4-es és 5-ös osztályzatot adott és mindösszesen 4,51 %-uk nem szereti a hivatását (1-es és 2-es osztályzat).

10. ábra: Vállalkozói hajlandóság a könyvelők körében

A könyvelők többsége (54 %-a) nem tervezi, hogy saját könyvelő vállalkozást csinál, a megkérdezettek 22 %-a szeretne majd egyszer saját könyvelőcéget és a felmérésünk alapján a könyvelők 24 %-ának van már saját könyvelő vállalkozása.

Összegzésként elmondható, hogy a könyvelő szakma az országos átlagnál magasabb fizetést, gyors elhelyezkedést, kiszámítható karrier utat és egy szerethető életpályát kínál, éppen ezért a könyvelő szakma és ezen belül kiemelten a mérlegképes könyvelői végzettség igen vonzó a pályaválasztók és a pályakorrekció előtt állók számára.

Ha érdekel a mérlegképes könyvelő szakma, akkor szeretettel várunk a képzésünkön!