Részesedések (elmélet)

Amikor részesedést vásárolunk, tulajdonosokká válunk abban a cégben, akinek a részesedéseit megvásároltuk.

A részesedés elnevezései (ez a számviteli összefoglaló elnevezés):

Rt esetén: részvény

Kft esetén: üzletrész

a) Tartós részesedéseket, melyeket a mérlegben a befektetett eszközök között az 1-es számlaosztályban találunk (számlaszám: 17)

b) Forgatási célú részesedéseket, melyek a forgóeszközök között vannak a 3-as számlaosztályban (számlaszám: 371 Részesedés kapcsolt vállalkozásban, 372 Egyéb részesedés). A kapcsolt vállalkozás 20% fölötti részesedést jelent, egyenlőre többet nem kell róla tudni.

Hogy az adott részesedést hová kell besorolni az a vállalkozó szándékán múlik. Ha egy éven túl meg kívánja tartani, akkor befektetési célú, ha éven belül értékesíteni kívánja, forgatási célú lesz. Természetesen idő közben a szándék megváltozhat, ekkor (de legkésőbb év végén) át kell sorolni a megfelelő helyre.

(A lejárati idő szerinti megkülönböztetés a példák megoldása során nem jelent nehézséget-le szokták írni, hogy milyen célú-, csak a számlaszám (17, 371, 372) helyes használatára kell figyelni.

Részesedés nő (E+=T), bank csökken (E-=K), vagy, ha nem fizetjük ki azonnal, akkor rövidlejáratú kötelezettség nő (F+=K)

T17, 371, 372 Részesedések           K384 Bank, K479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség

Összeg: a ténylegesen kifizetett összeg (dbxnévértékxvételi árfolyam)

Több lépésből áll.

Miért?

Mert

-a) ki kell vezetni azon az áron, amennyiért megvettük, nyilvántartásba vettük (könyv szerinti érték)

-b) le kell könyvelnünk az eladási árat ami vagy több, vagy kevesebb lesz mint a könyv szerinti érték

-c) ki kell mutatnunk a keletkezett árfolyam nyereséget/veszteséget

Részesedések értékesítése

A 17 (371, 372) Részesedés csökken (E-=K). Mivel a bankszámlát nem helyezhetjük vele szembe, hiszen az eladási ár összege más lesz, a 375 Értékpapír elszámolási számlára vezetjük át.

Tehát: T375 Értékpapír elszámolási számla             K17 (371, 372) Részesedés

Összeg: Értékesített mennyiség x könyv szerinti érték (amennyiért korábban megvettük)

Általában rögtön megkapjuk az ellenértéket (Bank, Pénztár+=T). Ha nem akkor a 366 Követelés Értékpapírok miatt számlára könyveljük az összeget, és itt várakozik a pénzügyi rendezésig.

Az előző pontban a 375 Értékpapír elszámolási számlára vezettük ki a könyv szerinti értéket, így most innen vezetjük tovább a 381, 384, 366-ra az eladási árat.

Tehát: T 381 Pt, 384 Bank, 366 Követelés értékpapír miatt        K375 Értékpapír elszámolási számla

Összeg: a kapott ellenérték, melyet vagy abszolút összegben megadnak, vagy db x névérték x árfolyam.

a)-b) lépés különbözeteként a 375-ös számlán megjelent egy egyenlege. Ez az értékesítés nyeresége-vesztesége.

Ha nyereség: T375 Értékpapír elszámolási számla            K97 Pénzügyi bevételek

Ha veszteség: T87 Pénzügyi ráfordítások                         K375 Értékpapír elszámolási számla

Összeg: a 375-ös egyenlege

Az év közben kapott osztalék növeli a bankszámlánkat (E+=T) és növeli a pénzügyi bevételeinket (B+=K)

T384 Bank             K97 Pénzügyi bevételek

Összeg: vagy konkrét összeg, vagy db x névérték x osztalék %-a

A tárgyévi osztalékot csak a következő évben fizetik ki. Ennek oka, hogy az osztalékot a nyereség után fizetik, viszont a nyereség összegét csak az eredménykimutatás összeállítása után tudjuk meg, ami viszont csak a következő év elején készül. De ettől még erre az évre jár! Ezért, ha a beszámoló elkészítéséig beérkezik az információ az osztalék összegéről, akkor még a tárgyévi bevételeink között kell kimutatnunk (B+=K). Nem folyik be idén, ezért el kell határolnunk. T oldalra mindig Aktív időbeli elhatárolás kerül.

T391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása           K97 Pénzügyi bevételek

Összeg: vagy konkrét összeg, vagy db x névérték x osztalék %-a

Az értékelés azt jelenti –egyébként kivétel nélkül valamennyi eszköznél- hogy a könyv szerinti értéket összehasonlítjuk a mérlegkészítéskor ismert piaci értékkel. (Ezt is rendszeresen elrontja a többség: mérlegkészítéskori piaci értékhez viszonyítunk, nem a fordulónapihoz!!!)

Ha a két érték különbsége tartós és jelentős, átértékeljük az értékpapírt.

(Tartós=1 éven túl fennáll, jelentős: én határozom meg a Számviteli Politikámban)

A különbözet attól függően, hogy milyen irányú az eltérés, lehet veszteség (ekkor értékvesztést számolunk el), vagy lehet nyereség (ekkor felértékeljük).

ha a könyv szerinti érték nagyobb mint a piaci érték, értékvesztést kell elszámolni.

Csökken az Értékpapír értéke (E-=K), de nem egyszerűen a 17 (371, 372)-et csökkentjük, hanem ezek kiegészítő 9-re végződő számláját mint a tárgyi eszközök értékcsökkenésénél (elnevezése: Részesedések értékvesztése). Ugyanakkor nő a vállalkozás 87 Pénzügyi vesztesége (Ráfordítás +=T).

T87 Pénzügyi ráfordítások        K179 (3719, 3729) Részesedések értékvesztése

Összeg: amennyivel magasabb a könyv szerint érték mint a piaci érték

Ha a könyv szerinti érték kisebb, mint a piaci érték, akkor a teendő a következő:

T179 (3719, 3729) Részesedések értékvesztése         K 87 Pénzügyi ráfordítások

Figyelem: tipikus hiba a 97-re történő visszaírás. No, nein, nyet: 87!!!!!!!!!!!!!!!!!

Összeg: amennyivel magasabb a piaci érték mint a könyv szerinti, de max. a korábban elszámolt értékvesztés összege.

Ha a visszaírás után még mindig magasabb a piaci érték, akkor értékhelyesbítést lehet (nem kötelező!!!) elszámolni. Vigyázz, mert csak a befektetett részesedéseknél, a forgatási célúaknál nincs rá lehetőség! (A vizsgán ezzel is rendszeresen bepróbálkoznak!)

A részesedés értéke nő (E+=T), de ahogy s tárgyi eszközöknél tanultuk, a 7-es (értékhelyesbítés) végződésű számlát kell használnunk, az ellenszámla pedig mindig az Értékelési tartalék (F+=K)

T177 Részesedések értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék

Összeg: amennyivel magasabb a piaci érték, mint a könyv szerinti érték.

Ha érdemesnek tartod megosztani csoporttársaiddal, nyomd meg a tetszik (magyarul: lájk) gombot! Köszi!