Egyszerűnek tartják, de sokszor nem is olyan egyszerű a második leggyakoribb számviteli bizonylat, az Egyszerűsített számla. Nagyanyáink csak Készpénzfizetési számlaként ismerik. Az ilyen típusú számlákon, a programozó kreativitásától függően 3 féle megnevezés kombinációval találkozhatsz. Ezek a következők:
-Egyszerűsített számla
-Készpénzfizetési számla
-Egyszerűsített készpénzfizetési számla
Az eltérő számlamegnevezés miatt sokan 3 különböző számlatípusnak vélik ezeket a számlákat, pedig valójában mindegyik ugyanaz.
Most nézzük meg, mit mond az ÁFA törvényünk, és annak is a 176. §-a az egyszerűsített számláról, azaz mitől egyszerű az egyszerűsített számla.
Számla adattartalmára vonatkozó egyszerűsítés
176. § (1) A 169. §-tól eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha:
 |
| Egyszerűsített számla |
a) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;
b) a 159. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;
c) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének c) vagy d) pontjai alá tartozik;
d) a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 29. § vagy a 89. § szerinti termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá a számlakibocsátásra a 159. § (2) bekezdés c) és d) pontjában említett esetektől eltérő esetben kerül sor.
(2) A számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy
a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint a j) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a k) pontban megjelölt adat nem tüntethető fel;
b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)–f) pontban megjelöltek kitöltése, továbbá az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett összegének feltüntetése kötelező.
(3) Az egyszerűsített adattartalmú számlára a számla adattartalmára vonatkozó egyéb rendelkezéseket e §-sal összhangban kell alkalmazni.
Ha ennek a törvényi résznek az olvasása után azt mondod, hogy „nekem ez kínai”, megértelek. Sokszor én is úgy érzem, hogy a törvények robotoknak és nem embereknek íródnak. Pedig a valóság ennél sokkal egyszerűbb, de mi emberek valami miatt mindig túlbonyolítjuk. Ezért a Könyvelő Fenegyerek képzéseken mindig célirányosan, lényegre törően, és gyakorlatorientáltan mutatom be neked a könyvelő szakma fortélyait.
Írásaimmal szeretném elősegíteni szakmai fejlődésed, ezért következzen az Egyszerűsített (készpénzfizetési) számlák sajátossága röviden, KFK stílusban.
A klasszikus számla alap adattartalmán túl (eladó és vevő neve, számlaszám, termék és/vagy szolgáltatás megnevezés) az egyszerűsített számlán csak egy dátum szerepel. Ez azt jelenti, hogy a számla kiállításának napján:
-az árut eladták, szolgáltatást teljesítették,
-a számla ellenértékét készpénzben vagy „más” módon kiegyenlítették.
Azaz a klasszikus számlától eltérően, az egyszerűsített számlánál a „teljesítés időpontja” = „számla kelte” = „fizetési határidő” összefüggés mindig teljesül. A gondolatmenetet tovább folytatva, az ilyen számláknál a „számviteli törvény szerinti teljesítés időpontja” azonos az „ÁFA törvény szerinti teljesítési időponttal” (ÁFA témakör). Iratrendezéskor és gépi könyveléskor ennek ismerete nagyon fontos.
Ha megfigyelted, a harmadik bejegyzésemnél tartok és még mindig a számlákról írok. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy ameddig nem ismered a számlák lelki világát, neki se állj gépi könyvelést tanulni.
Folytathatnám az egyszerűsített számlák sajátosságainak a bemutatását, de ennél sokkal érdekesebbet találtam ki. Szakmai fejlődésed érdekében, szeretnélek meghívni egy játékra.
A képen látható Egyszerűsített számlának van egy sajátossága. Ha kezdő könyvelő vagy és az előbb leírtak alapján elsőként kitalálod és a lentebb található bejegyzések között megírod, hogy mire gondoltam, akkor ajándékba futárral elküldöm neked kedvenc csokidat. Egy kérésem lenne, az átvételről készíts egy fotót, (biztos akarok lenni benne, hogy nem a futár falja fel a neked szánt édességet:)
Talán ezt a kézzel kitöltött egyszerűsített számlát többen ismeritek:
 |
| Egyszerűsített készpénzfizetési számla |
 |
| Készpénzfizetési számla |
(Balog Attila írása)
Ha kezdő könyvelő vagy, javaslom, hogy előbb számlaképekkel ismerkedj. A Könyvelő Fenegyerek Képzőn erre a témakörre nagy hangsúlyt fektetek.
Ha tetszik a bejegyzés nyomd meg a TETSZIK (magyarul: lájk) gombot!
Tisztelt Balog Attila,
végigolvastam a feladatot és az összefoglalót is. Az tisztázatlan maradt számomra, hogy ha nyilvántartásba veszem a szállítót bankkártyás fizetés esetén, akkor a szállító kiegyenlítése hogyan történik.
Véleményem szerint bankkártyás fizetés esetén cégünk szállítói tartozása a vásárlás/számlanyomtatás pillanatában kiegyenlítésre kerül, azzal, hogy a bank zárolja az összeget. Majd ezt követően 1-2 nap múlva kerül levonásra a cég számlájáról az összeg.
A számviteli törvény 165. § (3):
a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell;
Ez alapján a szállítói tartozás kiegyenlítésekor elsőként a zárolt összeget kell nyilvántartásba venni a szállítóval szemben egy átvezetési számlán és majd a bank terhelési értesítője alapján az átvezetési számláról kell könyvelni a banki terhelést.
Az átvezetési számlának év végén (vagy közbenső mérleg esetén) lehet jelentősége, ha pl.: dec. 31-én vásárolunk szolgáltatást amelynek a banki terhelése csak januárban történik meg.
Összefoglalva tehát a kérdésem, hogy ebben az esetben a banki tranzakció terhelésének az időbeli eltérését kötelezettségként kell-e nyilvántartásba venni pl.: a 479-es számlán, amiből mérlegkészítés esetén jól látható, hogy van valamiféle rövid lejáratú kötelezettségünk?
Bankkártyás fizetés esetén a szállítói kötelezettség mikor értelmezhető teljesítettnek a számvitel világában? A bizonylatnyomtatás pillanatában, amikor zárolja a bank az összeget vagy a terhelés pillanatában, amikor megérkezik a banktól a terhelési értesítő?
Segítségét, jogértelmezését előre is köszönöm,
Németh Tamás
tamas.nemeth@xstead.com
(Bocs, de megtréfált a blogspot és csak 2 részletben tudom közzétenni a bejegyzést)
5. Joggal merülhet fel benned, hogy az egyszerűsített számlánál a bankkártyás fizetést felfoghatjuk úgy is, mintha virtuálisan felvettünk volna pénzt a bankszámlánkról és ezzel a virtuális pénzzel fizettük ki a vásárolt autópálya matrica árát. A mérlegképesen megtanultad, hogy a bankszámláról felvett készpénzt, a 389 átvezetési számla beiktatásával vezetjük át és vételezzük be a pénztárba. Ebből a megfontolásból gondolhatod, hogy a példában szereplő számla első könyvelési tétele T5… – K389 (4.780Ft). Aztán amikor terhelik a bankszámlánkról a számla végösszegét, úgy könyvelünk, hogy T389 – K384 (4.780Ft). A gondolatmenet nem rossz, csak figyelembe kell venni, hogy a 389 átvezetési számlát jellemzően fizikális készpénzmozgásokra, bankszámlák közti összegek átvezetésre használjuk és nem szállítói számla kiegyenlítésre.
6. Klára felvetéséből kiindulva, könyveléstechnikailag is egy igen ronda helyzet állna elő, ha utólag kiderülne, hogy nem céges bankkártyával fizette a Könyvelő Fenegyerek Képző Kft a számlát, hanem a tulajdonos tévedésből a saját kártyáját használta fizetéskor. Belátható hogy ebben az esetben a K389 főkönyvi számla valójában valakivel szembeni fizetési kötelezettségre utalna. De az ilyen esetekre nem a 3-as, hanem a 4-es számlaosztályt használjuk.
7. És ha idáig eljutottunk, akkor felvetődik a kérdés, hogy konkrétan melyik 4-es számlaosztálybeli főkönyvi számlát kellene használni? A válasz nagyon egyszerű. Induljunk ki abból, hogy az OMV, akitől az autópálya matricát vásároltuk, kicsoda a Könyvelő Fenegyerek Képző Kft számára. Hát értelemszerűen szállító. Ha szállító, akkor anyag vagy szolgáltató szállító? Jelen esetben szolgáltató. Tehát a keresett főkönyvi számunk a 454(3). Megjegyzem, hogy vannak, akik a 479 – egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlát használják a 454 helyett. Én akkor is a 454-et javaslom, mert ez sokkal informatívabb, és jól mutatja, hogy milyen jellegű (anyag vagy szolgáltató) vásárlással állunk szemben. Míg a 479 főkönyvi szám használata semmitmondó egy külső szemlélő számára.
Ha tetszett az egyszerűsített számláról készített röpke összefoglaló, akkor kérlek, ha még nem tetted meg, nyomj egy LIKE-ot. Köszönöm.
Ahogy ígértem, jelentkezem egy rövid összefoglaló írással, amit a fent látható (OMV-s) egyszerűsített számláról tudni érdemes.
1. A bejegyzésemben leírtam, hogy az egyszerűsített számla (készpénzfizetési számla, egyszerűsített készpénzfizetési számla) egyik sajátossága, hogy annak ellenértékét jellemzően készpénzben, a számla kiállítás napján kifizették.
2. Napjainkban azonban egyre nagyobb teret hódítanak a különböző készpénzt helyettesítő fizetőeszközök használata. Ilyen pl a bankkártyás fizetés. A képen látható OMV-s számla pont egy ilyen esetet mutat be. Azaz a Könyvelő Fenegyerek Képző Kft nem KP, hanem egy bankkártyával fizette ki az autópálya matricát. Valójában erre gondoltam, amikor a feladványomban a fenti számla sajátosságára kérdeztem rá.
3. Menjünk tovább. Kezdő könyvelőknél mindig felmerül a kérdés: ha nem készpénzes kifizetésről van szó, akkor hogyan kell kezelni, könyvelni az ilyen számlákat.
Vágjunk bele egy kis logikai eszmefuttatásba (a KFK képzéseknek ez az egyik alapja)
4. Bizonyára többször vásároltál már nagyobb bevásárlóközpontban, ahol csak és kizárólag pénztárgéppel készült nyugtát, kérésre számlát állítanak ki. Ha megfigyelted, a pénztáros csak akkor indítja el a nyugta, számla nyomtatását, amikor a vásárolt áru ellenértékét kifizetted. Így működik ez a bankkártyás fizetéskor is. Pontosabban a pénztárgép automatikusan elkezdi nyomtatni a nyugtát, számlát, amikor a bankkártyás tranzakció sikeres volt. Ez azt jelenti, hogy azon a bankszámlán, amelyikhez tartozó bankkártyával fizettünk, biztosan volt annyi pénz, hogy a számla végösszegét kifizethessük. Azaz előbb-utóbb (ez általában 2-4 munkanap) a bankkártyához tartozó bankszámlán a terhelések között meg fog jelenni a vásárláskor kapott számla végösszege. Azért írom le ezeket a triviálisnak tűnő összefüggéseket, mert egy jó könyvelőnek ismernie kell a pénzügyi elszámolások lelki világát, különben nem fogja tudni helyesen lekönyvelni a kezébe kerülő hasonló számlákat. Menjünk tovább.
Először is mindenkinek gratulálok a jó megfejtésekért. Szép munka volt!
Bízom benne, hogy ez a játékos formájú eszmefuttatás részben hozzájárult szakmai fejlődésetekhez.
Hétvégén írok egy rövid logikai összefoglalót a témáról, mindenképp nézz vissza, olvasd el.
Addig is lenne egy kérésem. Írd meg, mit tanultál ebből a bejegyzésből? Ez azért fontos számomra, mert az írásaitokból fogom látni, hogy mi az ami még nem tiszta számotokra és az összefoglalót ennek megfelelőn írom meg.
Tökéletes a válasz!