Loading...
-
Vizsgafelkészítő kurzusok
-
Tantermi és távoktatásos képzések
Különösen a hölgyek tudják jól, hogy egy aranysárga házi tyúkhúsleveshez, nagyi féle töltött káposztához, könnyű és ízletes salátához, csábítóan finom gyümölcstortához gondosan válogatott alapanyagokra van szükség. Nincs ez másképp a könyveléssel sem. Mindössze annyi különbséggel, hogy a könyvelés alapanyaga a jó számla, számviteli bizonylat.
A gyakorlati képzéseimen a kezdő könyvelők mindig nagy lelkesedéssel várják, hogy végre megtudják, miként kell rendszerezni, majd lekönyvelni egy számlát. A számlák, bizonylatok helyes rendszerezése nagyon fontos, de még ennél is fontosabb, hogy a könyvelési rendszerbe ne kerüljön bele olyan „számot tartalmazó papír fecni” ami nem felel meg a számviteli, ÁFA és egyéb törvényi előírásnak, ne adj ég semmi köze az adott céghez.
Mutatok neked három gyakori hibát, amit sajnos még a gyakorlott könyvelők is sokszor elkövetnek:
Nyugtával dicsérd a napot, szokták mondani…
 |
Nyugta |
De kevésbé dicséretes, ha egy vásárláskor kapott nyugtát a könyvelésben költségként könyvelnek le.
Mielőtt kitárgyaljuk, hogy mi a gond az alábbi tankoláskor kapott nyugtával, nézzük meg, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint mi a számviteli bizonylat, hisz mindig számviteli bizonylatok alapján könyvelünk:
166. § (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.
(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.
Tudom, a törvényi szöveg értelmezése néha sok fejtörést okoz, de neked, mint leendő gyakorlott könyvelőnek meg kell barátkoznod, illetve birkóznod ezzel a feladattal is.
Visszatérve a nyugtánkhoz, első ránézésre mondhatod, elvileg megfelel az előbb beidézett számviteli törvény résznek. Ez így is van, de mégsem.
Egy aprócska hibája van ennek és a minden más nyugtának is, nevezetesen az, hogy nem szerepel rajta a vevő neve.
Ettől kezdve nem állíthatjuk hitelt érdemlően, hogy a céges autóba tankoltuk a nyugtán szereplő benzint, mert akár a szomszéd Pista bácsitól is kaphattuk „ajándékba”.
A postás mindig kétszer csenget
De te nem hogy kétszer, egyszer se könyveld le a zöld postai feladóvevényt.
 |
Postai feladóvevény |
A feladóvevény úgyszintén nem felel meg a számviteli törvény előírásainak. Hitelt érdemlően nem igazolja, hogy a postaköltség valóban a levél feladójánál merült fel.
Gyakori eset, hogy más cégnévre kérik a feladott levelekről a számlát, mint ami a feladóvevényen feladóként szerepel. Ha lekönyvelnénk a feladóvevényt a feladónál és a számlát a számlát kérő cégnél, akkor ugyanazt a költség tételt duplán érvényesítenénk. Hát, ezt nem igazán tolerálják törvényeink.
Megoldás: A postai küldeményekről mindig számlát kell kérni és az alapján kell könyvelni.
Idegen tollakkal ékeskedni nem szép dolog…
Különösen a könyvelői szakmában nem, mert sokba kerül. Mit akarok ezzel mondani?
A képen látható egyszerűsített számla első ránézésre megfelel a számviteli és más törvény előírásainak, de mégsem könyvelhető le a Könyvelő Fenegyerek Képző Kft-nél. Hogy miért?
Gyakran előfordul, hogy egy magánszemély több cégben is társtulajdonos, ezért a többi tulajdonos kérésére nem feltétlenül ugyanannál a könyvelőirodánál könyveltetnek.
Ilyenkor elő szokott fordulni, hogy az egyes cégek bizonylatait, számláit emberünk összekeveri és nem a megfelelő könyvelőnek adja könyvelésre.
Jelen számlán az Orgona-művész Kft számlája látható. Így értelemszerűen ennek a számlának semmi köze a Könyvelő Fenegyerek Képző Kft-hez, tehát nem könyvelhető.
Érdemes erre az apróságra odafigyelni, mert egy revizor nem díjazza az ilyen jellegű „elkönyveléseket”.
Ha kezdő könyvelő vagy, javaslom, hogy előbb számlaképekkel ismerkedj. A KFK-n erre a témakörre nagy hangsúlyt fektetek.
Ha tetszik a bejegyzés nyomd meg a TETSZIK (magyarul: lájk) gombot!
Szerintem a blogot olvasók 80%-a ugyanúgy bizonytalan ebben, mint Te. Ezért jók ezek a kérdések.
Köszönöm a választ, nagyon hasznos volt.
Láttam a facebookon, hogy néhányan talán eléggé meglepődtek, hogy ilyen kérdést felteszek. Amint írtam is kezdő könyvelő vagyok. Nem akarok ezzel mentegetőzni, ha ilyen "bakis" kérdéseket teszek fel. Igen, tudni kell, hogy mi bizonylat.
Én is így gondoltam, hogy nem kell könyvelni, és logikusan össze is állt bennem a kép, hogy miért nem, azon kívül, hogy nem számla.
A kérdés azért merült fel bennem, mert a munkahelyemen, ahol nem régóta dolgozom, fizetési felszólítás(ok) lettek könyvelve. Ha kezdőként ezt látod egy tapasztaltabbtól, akkor persze, hogy elbizonytalanodsz. Szerettem volna ebben a kérdésben megerősítést kapni.
Üdvözlöm.
Örülök, hogy feltette a kérdést.
Egyáltalán nincs miért szégyenkeznie, ugyanis a kezdő könyvelők többségének nehézséget okoz erre a kérdésre választ adni.
Kérdésére a válaszom: fizetési felszólítás alapján költséget sosem könyvelünk!
Nézzük, ilyenkor mi a teendő:
Ha kezében van a fizetési felszólítás, akkor az első dolga az legyen, hogy megnézi, szerepel-e a könyvelésben az adott költségszámla.
1. Amennyiben szerepel a könyvelésben a számla, további teendőd nincs. Érdemes azonban a szállító dosszié elejére lefűzni a fizetési felszólítást (vitás helyzetekben hasznos lehet ezek megléte, pl: egy felszámolási eljárás megindításakor).
2. Ha nem szerepel a könyvelésben a fizetési felszólításon szereplő számla, akkor először tisztázni kell, hogy jogos-e a szállító által kiszámlázott (költség) tétel.
Előfordulhat ugyanis, hogy a könyvelésben azért nem szerepel a számla, mert a cég tulajdonosa nem ismerte el a számla jogosságát és nemes egyszerűséggel visszaküldte a számla kiállítójának. Így a könyvelő le sem tudta könyvelni a kérdéses számát, vagy jogosan nem könyvelte le.
Abban az esetben viszont, ha a fizetési felszólításon szereplő számla csupán azért nem szerepel a könyvelésben, mert nem kapta meg a könyvelő, akkor mielőbb meg kell szerezni és könyvelni kell. Ha az eredeti számla elveszett, hiteles másolatot kell kérni és az alapján kell könyvelni.
Szeretném megkérni, ha érthetőnek és kimerítőnek tartotta a választ, nyomjon egy Tetszik-et:) Köszönöm.
Még egy kérés. Ha nem nagy gond, tegeződjünk. Könyvelő kollégák körében ez így természetes, illetve nekem is könnyebb megírnom a választ…
BUÉK
Szeretnék kérdezni Öntől, kedves Attila!
Kérem nézze el, ha badarságot kérdezek, kezdő könyvelő vagyok.
A fizetési felszólítást hogyan kell könyvelni, szállítóba, mint a számlát? Vagy nem is kell könyvelni, mert az nem számla?
Köszönöm a válaszát!