Egy vállalkozás termelési folyamatáról az alábbiak ismertek
Év eleji nyitó befejezetlen termelés értéke 300 000 Ft
A vállalkozás év közben felmerült költségei:
Költségek |
A közvetett anyagfelhasználásból 500 000 Ft a termék előállítás miatt merült fel.
Az év során elkészült, és készletre vett késztermék önköltsége 8 000 000 Ft, mennyisége 2 000 db.
Az év során értékesítésre került 1 400 db, eladási ár 6 000 Ft/db.
Év végén készletre vették a záró befejezetlen termelést.
Feladat: könyveljük a termelési folyamatot és a saját termelésű készleteket érintő gazdasági eseményeket, zárjuk az eredményszámlákat,valamint állítsuk össze a vállalkozás eredménykimutatását az üzemi tevékenység eredményéig!
Megoldás:
1. Nyitó befejezetlen kivezetése
Csökken a befejezetlen termék (E-=K), és tudom, hogy a termék előállítási költségét növeli (K+=T)
T7 Költségviselő K 23 Befejezetlen termék 300 000
2. Költségek könyvelése
a) elsődlegesen költségnemenként:
Összeg: itt most nyugodtan össze lehet adni a közvetlen és az általános költségeket, hiszen úgyis ugyanoda könyveljük.
-anyagköltség T51 K21-22 3 700 000
-bérköltség T54 K471 3 600 000
-bérjárulék T56 K463 1 550 000
-értékcsökkenés T57 K1x9 960 000
– a hulladékmegtérülés azt jelent, hogy a termelés során még hasznosítható hulladékok keletkeztek, amelyet nem dobunk ki, hanem visszaveszünk a raktárba. Pl. egy bőrdíszműves a termeléshez elővesz egy nagy bőrt, és a széléről leeső csíkokat később még szíj alapanyagául fel tudja használni. Pont ellentétes a felhasználással, hiszen nő az anyagkészlet a raktáron (E+=T) és csökken az anyagköltség (K-=K), hiszen nem használta fel, visszakerült a raktárba.
T21-22 K51 100 000
Miután végeztünk a költségnemenkénti könyveléssel, a felmerült költségeket át kell vezetnünk a 6/7-es számlaosztályba is.
b) másodlagosan költségviselőkre, költséghelyekre
A közvetlen költségeket (melyekről rögtön tudjuk, hogy a termék előállítása miatt merültek fel), a 7 Költségviselőre (K+=T), a többi költséget, melyekről e pillanatban nem tudjuk megállapítani, hogy milyen összeggel terhelik a terméket, vagy tudjuk, hogy egyáltalán nem is a termék miatt merültek fel, a 6 Költséghelyre tesszük (K+=T).
Ezeket az 59 Költségnem átvezetési technikai számlával szemben vezetjük át (technikai számla nem nő, nem csökken), de miután a 6/7-es számlaosztály T oldalára könyveltünk az előbb, így az 59-nek már csak a K oldala marad)
T7 Költségviselő K59 Költségnem átvezetési számla 7 300 000
Összeg: összeadjuk a közvetlen költségek oszlop számait, kivéve a hulladékmegtérülést, amit levonunk
T6 Költséghely K59 Költségnem átvezetési számla 2 410 000
Összeg: összeadjuk a költséghelyek oszlop számait
3. Költségfelosztás
A 6 Költséghelyen összegyűjtött olyan költségeket, melyek bizonyíthatóan a termék előállítása miatt merültek fel, bizonyos időszakonként át kell vezetnie a 7 Költségviselők számlára.
Lecsökkentjük a költséghely számlát (K-=K) és megnöveljük a Költségviselő számlát (K+=T).
T7 Költségviselő T6 Költséghely 500 000
4. Elkészült termék készletre vétele
Elkészült a termék, vagyis a késztermék nő (E+=T) és a költségviselő (ahol eddig gyűjtöttük a költségeit) csökken (K-=K)
T25 Késztermék K7 Költségviselő 8 000 000
Összeg: itt most megadtam, de általában ki kell számolnunk. Számolás:
7 Költségviselő számla egyenlege (minden költséget itt gyűjtöttünk össze a termékkel kapcsolatban)
-Záró befejezetlen termelés értéke (Azért vonjuk le, mert a termék vagy elkészül (késztermék), vagy nem (befejezetlen termék). Ha a befejezetlent adják meg (a példák többségénél), akkor azt félretesszük, és a maradék lesz a késztermék.
=Késztermék előállítási önköltsége
5. Készletcsökkenések
Csökken a késztermék (E-=K) és nő valamilyen ráfordítás (R+=T). Itt az értékesítésnél a 811 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége.
T811 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége K25 Késztermék 5 600 000
Összeg: 8 000 000 Ft volt 2 000 db előállítási költsége, vagyis 4 000 Ft/db x 1 400 db
Eladási ár:
T311 Vevők K91-92 Nettó árbevétel 8 400 000 (1 400×6 000)
T311 Vevők K467 Fizetendő áfa 2 268 000
6. December 31., záró befejezetlen készletre vétele
Befejezetlen termék nő (E+=T), melyet Költségviselő számláról vezet át (K-=K).
T23 Befejezetlen termék K7 Költségviselő 100 000
Összeg: általában megadja a feladat, de most ki kell számolnunk.
7 Költségviselő számla egyenlege (minden költséget itt gyűjtöttünk össze a termékkel kapcsolatban)
-Év közben készletre vett elkészült termék értéke (Azért vonjuk le, mert a termék vagy elkészül (késztermék), vagy nem (befejezetlen termék). Ha a késztermék értékét adják, akkor a maradék lesz a befejezetlen termék.
=Záró befejezetlen értéke
7 egyenlege: 300 000 + 7 300 000 + 500 000 = 8 100 000
– Késztermék előállítási költsége: 8 000 000
= Záró befejezetlen termelés értéke: 100 000
7. 6-os számlaosztály átvezetése
T85 Értékesítés közvetett költségei K6 Költséghelyek, általános költségek 1 910 000
Összeg: a 6-os egyenlege
8. Eredményszámláinak zárása
Minden 8/9-est átvezetünk a 493 Adózott eredmény elszámolási számlára
A ráfordításokat így:
T493 Adózott eredmény elszámolási számla K811 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 5 600 000
T493 Adózott eredmény elszámolási számla K85 Értékesítés közvetett költségei 1 910 000
A bevételek így:
T91-92 Nettó árbevétel K493 Adózott eredmény elszámolási számla 8 400 000
9. Költségnemek összevezetése
Ha forgalmi költség típusú eredménykimutatást készítünk, akkor a költségnemeket nem vezethetjük át a 493 Adózott eredmény elszámolási számlára, ugyanis a költségnemek a forgalmi eredménykimutatásban nem jelennek meg (lásd lejjebb az eredménykimutatásban). Ezeket az 59 Költségnem átvezetési számlával szemben zártjuk le.
T59 Költségnem átvezetési számla K51 Anyagköltség 3 600 000
T59 Költségnem átvezetési számla K54 Bérköltség 3 600 000
T59 Költségnem átvezetési számla K56 Bérjárulék 1 550 000
T59 Költségnem átvezetési számla K57 Értékcsökkenés 960 000
Állítsuk össze az eredménykimutatást!
Forgalmi eredménykimutatás |
(x: nem ismerjük az Értékesítés közvetett költségeinek alábontását)
Kedves László!
Az még nem készült el.
Kedves Norbert!
Az elsődleges 6-7-es,másodlagos 5-ös könyvelésének menetét hol találom meg?
Hála önnek már az elsődleges 5-ös,másodlagos 6-7-es könyvelését már kezdem érteni!
Köszönöm a válaszát!
A 9. pont arról szól, hogy megszüntetjük az 51-57-et.
Kedves Norbert!
Nem látom át h a 51-57 számlákon hogyan marad egyenleg, amit ugye végül az 59- re kéne átvezeti/zárni. Ha a közvetlen és közvetett ktg- éket átvezetjük 51-57- ről 6, 7 számlákra, majd azokat tovább 85- re és 25- re, akkor miért van még 51-57- en egyenleg?
Így átnézve nem tűnik olyan bonyolultnak, értem, hogy mit miért könyvelünk.
Nem tudom, hogy egy mérlegképes könyvelő vizsgán milyen feladat lehet, vagy egy bonyolultabb feladatnál is tudnám-e könyvelni? De ezt a feladatot értem.
Ez egy nagyon jó kérdés!
Talán írtam is róla (de lehet, hogy csak fejben volt meg)
Rengeteg variációval találkozhatsz, és ez mind jó lehet. Amit itt látsz, ez a létező leglecsupaszítottabb megoldás. Ezt szokták továbbvariálni a 69., 79., 59. technikai számlák alábontásával, sőt az 581, 582 Aktivált saját teljesítményeket is be lehet kapcsolni.
Szándékosan a létező legegyszerűbb változattal kezdtem, később fogom bővíteni, bonyolítani, de ez Neked már lehet, hogy késő lesz.
Miután ez a legegyszerűbb változat, ezt próbáld megérteni (több bejegyzésből áll). Ha ennek a lényege megvan, akkor szerintem a bonyolultabb megoldások megértésére is van esélyed.
(Az általad bemásoltból nem fogod megérteni, mert ott egyszerűen kimásolták a kontírtételeket egy tankönyvből minden magyarázat nélkül.)
Kedves Norbert!
Meg tudnád nekem mondani, hogy az interneten fellelhető megoldásmenetek közül melyiket érdemes választani? Ugyanis akárhol nézem a saját termelésű készletek elszámolását (mondjuk ha az elsődleges 5-ös, másodlagos 6-7-est vesszük), mindig más módszert alkalmaz, az aktuális szerkesztő. Példának okáért, itt egy link:
http://merlegkepestanoda.hu/vizsgadrukkzartoldal/segedletek/sajattermelesu_kontir.pdf
(A készletérték különbözet elszámolását most ne vegyük figyelembe)
Már annak is örülnék, ha megmondanád ill. leírnád, hogy hol nézzek utána…mert nekem nagyon zavaros az egész.
Előre is köszönöm segítségedet!
A 7500-hoz hozzáadtad a hulladékot, holott az benne van az eredetileg felhasznált 2600 anyagköltségben.
Jól írtam: 2600-100+2800+1200+800=7300
Lehetett volna úgy is könyvelni, hogy:
T7 K59 74000,
majd a hulladékmegtérülést utólag visszavenni:
T59 K7 100
Mindkettő jó.
Norbert !
A 2/b: T7-K59 összege nem 7400 (közvetlen összesen:7500 -100=7400 ) vagy esetleg félre értettem valamit a feladatban.
Válaszát előre is köszönöm.