A két eredménykimutatás összehasonlítása

Itt megtalálod mindkettőt. Ha gyorsan ránézel, akkor látod, hogy csak az Üzemi tevékenységen belül van eltérés. Miután az ezt követőek megegyeznek, ezért arról ennél a leckénél nem érdemes beszélni.

Vegyük ki tehát az Üzemi eredményt és nézzük meg a hasonlóságokat (rózsaszínnel jelölve) és a különbségeket (jelöletlen).

A következő római számokkal jelölt sorokat azért állítottam világosabbra, mert azok összesítő sorok (kizárólag az eredménykimutatás összeállításakor jelennek meg a felettük lévő sorok összegeként), azokra év közben soha sem könyvelünk (számlaszámuk sincs), vagyis az összehasonlításnál nem kell velük foglalkoznunk:

Értékesítés nettó árbevétele

Aktivált saját teljesítmények értéke

Anyagjellegű ráfordítások

Személyi jellegű ráfordítások

Értékesítés közvetlen költségei

Értékesítés bruttó eredménye

Értékesítés közvetett költségei

A következő 3 római számmal jelzett sort viszont figyelembe kell vennünk, mert nem összesítő sorok, vagyis év közben is könyvelünk rájuk (van saját számlaszámuk is):

Egyéb bevételek

Egyéb ráfordítások

Értékcsökkenési leírás

A következő ábrán látod középen a közös elemeket, a két szélen pedig a különbségeket:

A két eredménykimutatás közös és eltérő elemei

A bejegyzés második mondatában megállapítottuk, hogy az Üzemi eredményen túl megegyezik a kétféle eredménykimutatás. Azt is lehet tudni, hogy bármelyiket választjuk, a végén az Adózott eredménynek is ugyanannyinak kell lennie. Ebből következik, hogy az Üzemi tevékenység eredményének az összege is ugyanannyi lesz, bármelyiket is választjuk a két eredménykimutatás közül. Ha pedig az üzemi eredmény megegyezik, és a rózsaszínnel jelölt sorok is azonosak, akkor a két szélen jelölt eltérő sorok végösszegének is egyeznie kell.

Vagyis felrajzolhatjuk a következő összefüggést:

+/-    Aktivált saját teljesítmények értéke 

 +     Költségnemek                                             =

 +     Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

 +     Értékesítés közvetett költségei

Ebben a bejegyzésben nem magyarázom el a lényegét, mert ahhoz ismerni és érteni! kellene a SEEAÉ és az STK ÁV működését (ezek pedig későbbi bejegyzésben lesznek). Annyit azonban segítek, hogy ha egy ilyen példát kell megoldanod, akkor tudd, hogy mit kell tenned.

Az Aktivált saját teljesítményeket ebben a képletben ellentétes előjellel kell figyelembe venni ahhoz képest, ahogy az összköltség eredménykimutatásba beállítanánk.

SEEAÉ-t – előjellel vesszük figyelembe

STK ÁV-t:

Ha K az egyenlege (saját termelésű készlet nyitó állománya kisebb, mint a záró állománya), akkor – előjellel vesszük figyelembe.

Ha T az egyenlege (saját termelésű készlet nyitó állománya nagyobb, mint a záró állománya), akkor + előjellel vesszük figyelembe.