Devizás vevő járulékos költségekkel (szállítás, biztosítás, piackutatás)
Valaki közületek küldte a következő példát. Érdemes külön bejegyzést szentelni a megoldásnak, mert sok helyen kérdezik a vizsgán is!
November 17-én külföldre értékesíti a vállalkozás árukészletét.A kiszámlázott érték 35.000 €.
Az exporthoz kacsolódó belföldi útszakaszra eső szállítási díj 150.000,-Ft +27 % ÁFA.
Külföldi útszakaszra eső száll.költség 250.000,-Ft.
A cég biztosítást is kötött,melynek értéke 150.000,-Ft.
Az értékesítéssel kapcsolatos piackutatás díja 50000,-Ft+ 27 % Áfa.
A külföldi vevő a tartozását a következőképpen rendezte:
A:a vevő dec.28-án átutalta a tartozást
B:vevő a következő év jan.17-én rendezte tartozását.
C:a január 17-hez kapcsolódó fizetésnél számolja el az év végi árfolyam különbözetet,ha jelentős vagy nem jelentős
A külföldi vevő a tartozását a következőképpen rendezte:
A:a vevő dec.28-án átutalta a tartozást
B:vevő a következő év jan.17-én rendezte tartozását.
C:a január 17-hez kapcsolódó fizetésnél számolja el az év végi árfolyam különbözetet,ha jelentős vagy nem jelentős
Árfolyamok
Dátum Vételi Eladási
nov.17. 289 299
dec.28. 284 294
dec.31. 301 309
jan.17. 296 306
Dátum Vételi Eladási
nov.17. 289 299
dec.28. 284 294
dec.31. 301 309
jan.17. 296 306
Megoldás:
November 17.
Értékesítés:
T317 K93-94 10 290 000 (35 000×294 átlag)
Az exporthoz kacsolódó belföldi útszakaszra eső szállítási díj
T52 K454 150.000, vagyis költségként számoljuk el!
T466 K454 40 500
Külföldi útszakaszra eső szállítási költség
T93-94 K454 250.000, vagyis az export árbevételünket csökkentjük vele!
Biztosítás
T53 K454 150.000, vagyis költségként számoljuk el!
Piackutatás díja
T52 K454 50 000, vagyis költségként számoljuk el!
T466 K454 13 500
A: December 28.
Vevő fizet:
T384 K317 9 940 000 (35 000×284 vételi árfolyam)
Árfolyamkülönbözet (veszteség):
T87 K317 350 000 (10 290 000 – 9 940 000)
B-C: Vevő csak a következő évben fizet
December 31: Vevő év végi átértékelése:
T317 K97 385 000 (35 000×294-305 átlag)
Január 17.
Vevő fizet:
T384 K317 10 360 000 (35 000×296 vételi árfolyam)
Árfolyamkülönbözet (veszteség):
T87 K317 315 000 (10 675 000 – 10 360 000)
Dec 31. 305-ös átlag a viszonyítási alap, hiszen ide átértékeltük.
És külföldi útszakaszra eső szállítási díjat akkor sem számolhatom el költségként, ha ugyanaz a magyar illetőségű szállító halad tovább az áruval, ő "zongorázza le" az egészet?
Köszi, javítottam!
Az utolsó résznél, ha nyereség az árfolyam különbözet akkor T317-K97, nem? :)
Kedves Norbert !
Köszönöm ,azt hiszem sikerült magamtól rájönni,hogy miért van így (legalábbis úgy gondolom,hogy ez a titok nyitja: , hogy a visszavett valutában benne van -napi árfolyamon számolva-az árfolyam különbözet is és mert a dolgozó a fel vett előlegből az el nem költött részt visszaadja a pénztárosnak,ezáltal felé további követelés 361. számlán nem mutatható ki, ha nyereség van, ha veszteség az már egy másik számán kell tovább "éltetni", hiszen nyereség esetén nem adjuk oda a dolgozónak az árf.nyer. összegét és árf.veszt. esetén nem mondjuk a dolgozónak,hogy még fizessen ennyit és ennyit. A 361. számlának ha jól értelmeztem a dolgokat,elszámolás után nullázódnia kell.
Üdvözlettel
Befizetés napi valuta.
Kedves Norbert!
Ha külföldi vevő a tartozásának egy részét Valutapénztárba fizeti be,akkor s választott árfolyam szerint VALUTAÁRFOLYAMON vagy DEVIZAÁRFOLYAMON kell lekönyvelni a befizetést.
Köszönöm.
Kedves Norbert !
A segítségét szeretném kérni,mert valahogy nem boldogulók a feladatmegoldás értelmezésével:
Valutapénztárból utólagos elszámolásra valuta kiadás:
1. utólagos elszámolásra pénzkiadás napi valutaárfolyamon (ez rendben van:T361-K382 + az árfolyamkülönbözet)
2. utólagos elszámolásra pénzbevétel napi valutaárfolyamon: ( ezidáig rendben,csak hogy :T382-K361 : összeg ua. mint a kiadás (Feladatmegoldásban, hol ott a napi valutaárfolyammal számolva más az összeg – több – és ha többet vételezek vissza Ft-ban , akkor árfolyamnyereség van ? és ennek könyvelése:T382-976.
(Ez a 2011.febr."A"-"B" vizsg.dolg. nagyon feladja Nekem a leckét.egyszerűen nem tudok rájönni a dolog nyitjára.
A követelések -kötelezettségeknél sikerült megértenem ,hogy melyik számlát és összeget mikor hová kell könyvelni és miért,de ez a pénztáros dolog valahogy nem akar összejönni.
Segítségét előre is köszönöm.
A nem realizált árfolyamveszteség egy nagyon bonyolult folyamat (céltartalék és lekötött tartalék képzéssel jár), ami választható. Nagyon ritkán szokott előfordulni a feladatokban, hogy választanunk kell.
Lényeg, hogy itt, mint az esetek 99%-ában, nem kell.
Kedves Norbert !
Az ismereteim gyarapítása érdekében (Ön anyagait felhasználva) próbálom megoldani a Mérlegképes Vizsgafeladatokat és a 2012.május "A – B" változat II.feladatcsoport " Kiemelés a Számviteli politikából: -" A Társaság az év végi nem realizált árfolyam különbözet elhatárolásával nem kíván élni " Ezt a mondatot,hogyan kell értelmezni ill. hogyan kellene elhatárolni?
Válaszát előre is köszönöm.
Éppen, hogy csökken. Mi fizetjük a fuvardíjat. Ez nekünk nem jó, hanem rossz.
Norbert!
A külföldi útszakaszra eső szállítási költséget ha így könyveljük,hogy: T93-94 -K454,akkor ezáltal ,hogy nő az export árbevételünk? (november 17).
Válaszát előre is köszönöm.