Munkabérek könyvelése – jövedelemelszámolás

I. Tárgyhó hónap utolsó napjai: bérfeladás
II. A következő hónap első napjai: bérfizetés
III. A következő hónap 12-ig: adók, járulékok rendezése az állammalHa először jársz itt, engedd meg, hogy segítsek a tanulásban.
A honlap az alapoktól indulva tematikusan tartalmazza a tananyag jelentős részét.
Ha pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésre jársz, akkor ide kattints, ha pedig mérlegképes könyvelő képzésen veszel részt, akkor ide, a tartalomjegyzék eléréséhez. Miután kattintottál, a megnyíló oldalon haladj sorban fentről lefelé.Nézzük meg könyvviteli számlákon:

Középpontjában a 471 Jövedelemelszámolási számla áll. Javaslom, hogy inkább nevezzük munkabértartozás számlának, mert jobban, érthetőbben kifejezi a lényeget.

Minden olyan tétel, ami növeli a hó végi munkabértartozásunkat, a K oldalára kerül (F+=K), és minden olyan tétel, amit levonunk a dolgozó ténylegesen kifizetendő béréből (adók, járulékok…), vagyis csökkenti a kifizetendő munkabértartozásunkat a T oldalra kerül (F-=T). Ha mindent lekönyveltünk, akkor a két oldal különbségeként (egyenlegként) a ténylegesen kifizetendő nettó munkabért kapjuk.

 

1. Bruttó bér

E pillanatban még nem fizetünk ki semmit. Ezért nő a bértartozásunk a dolgozók felé (F+=K). Ugyanakkor a bér a vállalkozás számára költségei növekedését jelenti (K+=T)

T54 Bérköltség                  K471 Jövedelemelszámolási számla

2. Betegszabadságra járó munkabér

Magyarázat, mint az előző pontnál, mert a betegszabadságra járó bért a munkáltató állja (betegség első 15 napja).

T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések    K471 Jövedelemelszámolási számla

3. Táppénz

Ha letelt a 15 napos betegszabadság és a dolgozónk még mindig gyengélkedik, táppénzre küldjük.

A táppénz 1/3-át a munkáltató fizeti, a 2/3-át az állam.

3a) Munkáltatót terhelő 1/3

Magyarázat, mint az előző pontokban

T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések    K471 Jövedelemelszámolási számla

3b) Államot terhelő 2/3

Nekünk kell majd kifizetnünk a többi bérrel együtt, vagyis a bértartozásunk nő (F+=K). Igen ám, de ezt az összeget az állam helyett fizetjük ki, megelőlegezzük az állam helyett a dolgozónknak. Így követelésünk keletkezik a költségvetéssel szemben (E+=T), amit majd később rendezni fog.

T362 Költségvetési kiutalási igény        K471 Jövedelemelszámolási számla 

Ezek mind a 471 Jövedelemelszámolási számla T oldalára kerülnek, hiszen csökkentik a kifizetendő nettó munkabértartozásunkat a dolgozóink felé.

4) Szja előleg

Csökkenti a kifizetendő munkabértartozást (F-=T), és miután e pillanatban még nem utaljuk át az államnak, ezért az állam felé nő a tartozásunk (F+=K).
Összegét itt a számvitel tantárgynál mindig megadják.

T471 Jövedelemelszámolási számla    K462 Szja tartozás

5) Tb járulék 18,5%

Ezeket ugyan külön-külön számlaszámra kell utalni, de mindet a NAV-nak. Számvitelvizsgán nem szoktuk szétszedetni, tehát elég, ha mindhármat összevontan egyetlen főkönyvi számlával tesszük szembe.
Ez a számla sokféle lehet, van, aki így tanítja, van, aki úgy. Lehet használni a 473 Tb kötelezettséget és lehet használni a 463 Költségvetési befizetési kötelezettséget. Van, aki teljesen egyéni számlát nyit a 4-es számlaosztályban. Mindegyik jó. Én a 463-as számlát fogom használni.

Alapja: bruttó bér + betegszabadságra járó bér

A könyvelés magyarázata, mint az előző pontban

T471 Jövedelemelszámolási számla        K463 Költségvetési befizetési kötelezettség

6) Bérből levont saját kártérítés, fizetési előleg

(Előzmény:ha betörte az üveget a dolgozóm és kártérítésre köteleztem, az így könyveltük le: T361 Munkavállalókkal szembeni követelés  K96 Egyéb bevételek. Ha fizetési előleget adtunk, azt pedig így: T361 Munkavállalókkal szembeni követelés  K381 Pénztár/384 Bank. A lényeg: mindkét esetben követelésként írtuk elő a 361 Munkavállalókkal szembeni követelés számlán. Ott van tehát az előírt összeg a T oldalán. Ha úgy állapodtunk meg, hogy levonjuk a fizetéséből, akkor kell a következőt könyvelnünk:)
Csökkenti a kifizetendő munkabértartozást (F-=T), egyben csökkenti a munkavállalókkal szemben fennálló követelésünket.

T471 Jövedelemelszámolási számla        K361 Munkavállalókkal szembeni követelés

7) Továbbítandó levonások

Olyan tételek, melyeket levonunk a dolgozó béréből (F-=T), mert valamilyen külső szereplőnek kell továbbítanunk. A külső szereplő felé nő a tartozásunk (F+=K)
Ilyenek pl: gyermektartás, idegen (külső félnek) kártérítés, bírói letiltás, hitel törlesztés…

T471 Jövedelemelszámolási számla        K476 Továbbítandó levonások

Ezek voltak azok a tételek, amelyek a munkavállalónak kifizetendő nettó bért befolyásolták. Ezen felül vannak olyan járulékok, melyeket a cégnek még pluszban kell befizetnie a dolgozó munkabére után. Ezekről a munkavállalók többsége nem is tud.

c) Munkáltatót terhelő járulékok

8) Szociális hozzájárulási adó (szocho)

13%, alapja a bruttó bér + betegszabadságra járó bér.

Ez nem a dolgozó béréből vonjuk le, hanem pluszban fizeti a munkáltató. Vagyis költségnövekedést jelent (K+=T). Miután e pillanatban még nincs befizetve, ezért a költségvetés felé nő a tartozásunk (F+=K). Itt is használhatjuk a 473 Tb kötelezettséget, vagy a 463 Költségvetési befizetési kötelezettség. Én ez utóbbit használom.

T56 Bérjárulékok                K463 Költségvetési befizetési kötelezettség

Hát, a számvitel vizsgákon általában kőkorszaki módszerrel szokták számon kérni: készpénzben fizessük ki!

9) Készpénzfelvétel

Természetesen kell az átvezetési számla.

Pénztár nő (E+=T), és mivel a terhelési értesítés később fog megérkezni, ezért a bank helyett az átvezetési technikai számlára lesz szükségünk.

T381 Pénztár                    K389 Átvezetési számla

Milyen összeget veszünk fel?
Természetesen a kifizetendő nettó bér összegét, ami nem más, mint a 471 egyenlege.

10) Bérek kifizetése

Munkabértartozásunk csökken (F-=T), és a készpénzállományunk is csökken (E-=K)

T471 Jövedelemelszámolási számla    K381 Pénztár

A 471 egyenlege most nulla, ami helyes, hiszen nincs több bértartozásunk.

11) Fel nem vett bérek

Az előző pontban minden bért kifizettünk. Legalábbis úgy kellett tennünk, mintha minden bér kifizetésre került volna. Még az a rész is, amit esetleg nem vettek fel a dolgozóink (pl. betegség miatt). Ezért itt egy technikai jellegű lépést kell könyvelnünk. Technikailag visszavesszük a pénztárunkba (E+=T), és átvezetjük a fel nem vett bérek miatti tartozások közé (F+=K).

T381 Pénztár                    K472 Fel nem vett bérek

12) Terhelési értesítés a készpénz felvételéről

Bank csökken (E-=K). A másik az átvezetési számla

T389 Átvezetési számla            K384 Bank

13) Fel nem vett bérek kifizetése

Csökken a fel nem vett bérek miatti tartozás (F-=T), és csökken a pénztár (E-=K)

T472 Fel nem vett bérek            K381 Pénztár

14) Szja átutalása

Szja tartozás csökken (F-=T), és bank is csökken (E-=K)

T462 Szja tartozás                K384 Bank

15) KBK (költségvetési befizetési kötelezettség) átutalása

Költségvetési tartozás csökken (F-=T), és bank is csökken (E-=K). Igen ám, de a 463 Költségvetési befizetési kötelezettség számlán előírt tartozást nem annak a T oldalára könyveljük, hanem az azt korrigáló 464 Költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése számlára. Erről lesz egy önálló bejegyzés, egyenlőre fogadd el, hogy így van.

T464 Költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése  K384 Bank

16) Továbbítandó levonások átutalása

Továbbítandó levonások csökkennek (F-=T), és bank is csökken (E-=K).

T476 Továbbítandó levonások  K384 Bank

17) Költségvetési kiutalási igény befolyik

Bank nő (E+=T), és a költségvetéssel szembeni követelés csökken. Igen ám, de az előző ponthoz hasonlóan a 362 Költségvetési kiutalási igény számlán előírt követelést a 363 Költségvetési kiutalási igény teljesítése számlára kell érkeztetnünk. Természetesen erről is lesz egy külön bejegyzés.

T 384 Bank                     K363 Költségvetési kiutalási igény teljesítése