Loading...

III. A készletekről évközi folyamatos nyilvántartást nem vezetünk (nincs évközi nyilvántartás)

Melyik készleteknél alkalmazható?

Bármelyiknél, de jellemzően az anyagkészletnél szoktuk.

A módszer lényege: év közben nem kívánunk a készlettel foglalkozni. Nem fiyózunk, nem átlagárazunk, nem elszámoló árazunk. Nem csinálunk semmit.

Akasztófák:

A készletekről nem vezetünk évközi nyilvántartást
A készletekről nem vezetünk évközi nyilvántartást

0. Nyitás

Ennyit azért meg kell tennünk, hiszen ha van az előző évről maradt készletünk, azt meg kell nyitnunk.

T21-22 Anyagok        K491 Nyitómérleg számla

1. Nyitó rendező tétel

Január 1-jén ennél a módszernél ez egy automatikus lépés. A meglévő nyitókészletet elszámoljuk felhasználásként, ezzel lenullázzuk az anyagkészlet számlát. Azárt pont felhasználásként, mert az anyagkészlet legjellemzőbb mozgása a felhasználás (tanultuk, hogy az anyag felhasználási, átalakítási céllal beszerzett készlet).

Anyagkészlet csökken (E-=K) és az anyagköltség nő (K+=T)

T51 Anyagköltség        K21-22 Anyagok

Ezután a lépés után a 21-22 egyenlege nulla.

2. Beszerzés

Miután nem könyvelünk év közben az anyagkészletre, rögtön anyagköltségként számoljuk el. Vagyis, mintha a beszerzés pillanatában azonnal felhasználtuk volna, beállítottuk volna a termelésbe.

T51 Anyagköltség        K454 Szállító

T466 Eláfa            K454 Szállító

3. Készletcsökkenések

a) felhasználás

A felhasználás csökkenti az anyagkészletet és növeli az anyagköltséget. Igen ám, de ennél a módszernél már nincs mit csökkenteni, hiszen már semmi sincs az anyagkészleten. Növelni sincs értelme az anyagköltséget, hiszen minden anyagkészlet oda lett elszámolva. A „baj” az, hogy túl sok is az anyagköltségként (felhasználásként) elszámolt érték. Vagyis a felhasználást nem könyveljük!

b) Összes többi készletcsökkenés

A hiány, káresemény, selejt, megsemmisülés, térítés nélküli átadás 86 Egyéb ráfordítás.
Az értékesítés 814 Elábé
Az apportba adás: 3T Technikai számla

Ezeket már tanultuk. Vagyis ezeknek a gazdasági eseményeknek az értéke nem maradhat az 51 Anyagköltség számlán, hanem onnan át kell vezetni vagy a 86-ra, vagy a 814-re, vagy a 3T-ra.

T86 Egyéb ráfordítások        K51 Anyagköltség
T814 Elábé
T3 Technikai számla

(Vannak olyan tankönyvek, ahol ezt két lépésben találod. Először készletre veszik, majd innen vezetik át a megfelelő ráfordításra: T21-22  K51 és T86,3T,814  K21-22. Ez is teljesen jó, a végeredmény ugyanaz, a 21-22 itt is nulla lesz)

Természetesen ezeknél a gazdasági eseményeknél is le kell könyvelnünk a kapcsolódó tételeket (eladási ár, kapott részesedés + nyereség-veszteség, kártérítés, áfa), de ezekre itt most úgy tekintek, hogy már tudod, ezért csak a készletmozgásokra koncentrálok. Ha ezek nem mennek, akkor rossz helyen csatlakoztál be, kérlek, nézd át elölről a készleteket.

Még egy megjegyzés: ezek a gazdasági események bonyolítják a dolgot, hiszen mégiscsak hozzá kell nyúlni év közben a készlethez. Ráadásul fifo-val, vagy átlagárral ki kell számolnunk az átvezetendő értéket. Tudnod kell azonban, hogy egy normálisan működő cégnél az anyag felhasználásán kívül más nem szokott előfordulni, vagy csak sok-sok évente egyszer. Mi a példában persze szórakozni fogunk, hogy lásd, mi van, ha ne adj Isten mégis előfordul.

4. Év végi visszavezetés (készletre vétel)

Ennél a módszernél ez ugyanúgy automatizmus, mint az év elei nyitó rendező tétel. Arról van szó, hogy minden készletünk az 51 Anyagköltségre ment év közben. Még az is, amit ténylegesen nem használtunk fel. Ezért most év végén, a végül felhasználásra nem került, raktáron lévő maradék anyagkészletet át kell vezetni a 21-22 Anyagokra (E+=T) úgy, hogy közben az 51 Anyagköltséget csökkentjük (K-=K). Ezzel a lépéssel egyben, az évközi túlzott felhasználást (51) is a „valósra korrigáljuk”

T21-22 Anyagkészlet        K51 Anyagköltség