Ha velem együtt tanultál, akkor jó hírem van! Tök ugyanaz, mint az elszámoló ár, csak a számlaszámok és az elnevezések változnak. Vagyis nem kell újat tanulnod. Ha most jársz itt először, akkor viszont ajánlom, hogy lapozz vissza a nyilvántartási áras témakör elejére, és onnan kezd, mert a részletes magyarázat ott található.
Használt számlaszámok:
264 Kiskereskedelmi áru (elszámolóáras párja: 211, 262)
265 Kiskereskedelmi áru árrése (elszámolóáras párja: 228, 263)
Még egy apró eltérés: itt az elszámoló ár helyett a fogyasztói árat használjuk, de viselkedésük teljesen egyező.
Akkor egy egyszerű feladat:
Kiskereskedelmi árut vásárolunk, a vételár 600 000 Ft+áfa, a fogyasztói ár 1 000 000 Ft
Értékesítjük árukészletet 80%-át
Selejtezésre kerül 100 000 Ft fogyasztói áron számított áru.
Feladat: könyveljük le a gazdasági eseményeket.
Ezek a könyvviteli számlák kellenek:
Kiskereskedelmi áru könyvviteli számlái |
1. Vásárlás könyvelése
a) vételár: T265 Kisker áru árrése K454 Szállító 600 000
b) áfa: T466 Eláfa K454 Szállító 162 000
c) fogyasztói ár: T264 Kisker áru K265 Kisker áru árrése 1 000 000
Kiskereskedelmi áru beszerzés könyvelése |
Ellenőrzés:
264: 1 000 000
265: K 400 000
Összesen: 600 000, vagyis itt is megfelelünk annak az elvárásnak, hogy a készleteket beszerzési áron kell kimutatni!
2. Értékesítés könyvelése
a) készletcsökkenés fogyasztói áron (mintha elszámoló ár lenne)
T814 Elábé K264 Kisker áru 800 000(1 000 000×0,8)
De a valós érték 600 000 x 0,8 = 480 000 Ft lenne. Ezért itt is rendezni kell az árrést (árkülönbözetet), a szokásos módon:
b) árrés rendezése
Képlet:
Árrés aránya:
Árrés számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti egyenlege=%
Rendezendő árrés:
Árrés aránya (%)xKészletcsökkenés fogyasztói áron=X összeg
Ez az X összeget kell lekönyvelnünk.
Nézzük számokkal:
Árrés aránya:
265 egyenlege: K 400 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,4
264 egyenlege: 1 000 000
Rendezendő árrés:
0,4×800 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=320 000
Melyik két számlára kell könyvelnünk?
Itt is az árrésre és arra a ráfordításra, ahová a fogyasztói árat kivezettük. Emlékszel: az árrés számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára könyvelünk. Vagyis, miután a 265 egyenlege K, ezért a T oldalára biggyesztjük a rendezendő árrést
T265 Kisker árrés K814 Elábé 320 000
Kiskereskedelmi áru értékesítés könyvelése |
Ellenőrzés:
814 egyenlege: 480 000 Ft, ami helyes, hiszen a 600 000 Ft beszerzési értékű áru 80%-át adtuk el, vagyis a készletcsökkenés miatti ráfordításunk ennyi.
c) eladási ár
Ez az egyetlen pont, ahol új dolgot kell megjegyezned. Ugyanis a kiskereskedelmi áru eladása készpénzben történik.
T381 Pénztár K91-92 Nettó árbevétel 800 000
Honnan jön az összeg, hiszen nincs megadva a példában? Soha nem is lesz, mert a fogyasztói áron nyilvántartott kiskereskedelmi árunál maga az eladási ár (fogyasztói ár), volt a nyilvántartási ár is egyben, ezért ez mindig megegyezik az a) pontban lekönyvelt fogyasztói árral.
d) áfa kiemelése
Ez is speciális. Ugyanis a fogyasztói ár (amit a boltban kifizetsz) tartalmazza az áfá-t. Vagyis az előző pontban a Nettó!!! árbevételre könyvelt érték áfás bruttó érték. Ezért most a Nettó árbevételt le kell csökkentenünk az áfa tartalommal (B-=T), és ezen keresztül kell átvezetnünk az értékesítésnek megfelelő fizetendő áfára.
T91-92 K467 170 079
Az összeget két lépésben tudod kiszámolni:
– először a nettót: bruttó/1,27 800 000/1,27=629 921
– másodszor az áfát: bruttó-nettó 800 000-629 921=170 079 (természetesen így is jó: nettóx0,27)
3) Selejtezés könyvelése
a) Készletcsökkenés fogyasztói áron
T86 Egyéb ráfordítások K264 Kisker áru 100 000
b) Árrés rendezése
Az előző pontban kiszámoltuk, hogy az árrés aránya 40%. Miután újabb beszerzés nem volt, ezért ezt az arányszámot itt is felhasználhatjuk.
0,4×100 000=40 000. Miután a 265 egyenlege K, ezért a T oldalára könyveljük.
T265 Kisker árrés K86 Egyéb ráfordítások 40 000
Kiskereskedelmi áru selejtezés könyvelése |
Szuper ez a párhuzam az elszámolóárral!!! Köszönöm, hogy megvilágítottad. :-)