Mindenkinek kell!
Egy vállalkozás anyagkészleteinek nyitó egyenlegei a következők:
211: 1 680 000 Ft (2 800 kg)
228: ……………. ( +3 %)
Az időszak során a következő gazdasági események történtek:
1. Anyagvásárlás termeléshez 1 600 kg, a vételár 700 Ft/kg+áfa számla alapján
2. Rakodás költség 50 Ft/kg+áfa szállító számlája alapján
3. Az 1. pontban vásárolt anyag 10%-a hibás, ezért a vállalkozás visszaküldi
4. Termeléshez felhasználás 2 700 kg
5. Apportba adás 800 kg, társasági szerződés szerinti értéke 800 Ft/kg.
Feladat: könyveljük le a készletekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket, ha szükséges az árkülönbözetet 4 tizedesig számoljuk (pl: 0,1234)!
Megoldás:
Nyitó egyenlegek meghatározása:
211 (262) mindig T oldalra kerül (gondolj bele, amikor korábban beszereztük, akkor ide így könyveltük elszámoló áron: T211 K228)
A 228 (263) egyenlege lehet T és K is. Ennek T oldalára került a beszerzéskor a vételár és a beszerzéshez kapcsolódó költségek, a K oldalára pedig az elszámoló ár (lásd előző mondat). A 228 árkülönbözet tehát (ahogy a neve is mutatja) a két ár különbözetét (beszerzési ár és elszámoló ár) mutatja. Attól függően, hogy melyik volt a magasabb, lehet T, vagy K egyenlege. Ha az árkülönbözetnél + előjelet látsz, az T egyenleget, ha – előjelet látsz, az K egyenleget jelent.
Összege: x %, amit mindig a 211 (262)-hez viszonyítunk, vagyis itt 1 680 000 x 0,03 = 50 400, és mivel +, ezért T jellegű.
 |
| Elszámoló ár könyvelése |
* Nem adtam meg, hogy mennyi az elszámoló ár. Akkor, honnan tudod az értéket?
Egyszerű: a nyitó egyenlegekből. Olvasd el még egyszer az első 211-ről szóló mondatomat! A 211-re a beszerzéskor elszámoló áron könyveltük a készletet. Vagyis a nyitó 2 800 kg anyag elszámoló ára 1 680 000 Ft. Innen egy egyszrű osztással eljutunk egy kg elszámoló árához (600/kg). Az elszámoló ár év közben nem változik.
**Visszaküldés mindig a beszerzés ellentéte, vagyis 3 lépés (vételáron, áfa, elszámoló áron)
Itt most nincs, de logikailag ide kívánkozik, ezért itt jegyezd meg: engedmény. Gyakori hiba, hogy az engedményt is ugyan így könyvelitek (hiszen megtanultátok: engedmény, visszaküldés, a beszerzés ellentéte). Az elszámoló áras nyilvántartásnál az engedmény azonban nem egyezik a visszaküldéssel, ugyanis az elszámoló árból (belső saját nyilvántartási árunkból) nem kapunk engedményt. Ezért a c) lépés nincs. Csak a tényleges vételárból és az áfából kapunk engedményt!
Akár figyelembe is vehetjük, de ugyanannyi lesz az arányszám.
Korábbi feladatoknál írtam, hogy ilyenkor fölösleges újraszámolni.
Kedves Norbert,
az 5/b kifogott rajtam. A szorzószámnál miért nem kell figyelembe venni a 211 és 228 negyedik pontban történt egyenleg változásait?
Előre is köszönöm a választ.
Köszönöm.Sokat segített.
Szia! Kérdésem a következő lenne:hogy könyveljük visszaküldét,mikor a vevő nekem küld vissza az én értékesítésemből elszámoló áras nyilv.tartás esetén? Ua. a kérdésem adott engedmény esetén is mikor én adok engedményt a vevőnek elsz. áras nyilv. esetén.
Köszönöm
Ha lehetne inkább mindez kiskeráu nagykeráru és gönygyöleg esetén kérdezem.
Köszönöm
Visszaküldés: pont az értékesítés ellentéte (minden fordítva könyvelünk)
Engedmény: csak az eladási árat (és áfát) könyveljük vissza, mert itt az áru nem mozog.
Ha lehetne inkább mindez kiskeráu nagykeráru és gönygyöleg esetén kérdezem.
Köszönöm
Szia! Kérdésem a következő lenne:hogy könyveljük visszaküldét,mikor a vevő nekem küld vissza az én értékesítésemből elszámoló áras nyilv.tartás esetén? Ua. a kérdésem adott engedmény esetén is mikor én adok engedményt a vevőnek elsz. áras nyilv. esetén.
Köszönöm
Ha úgy szól a feladat, hogy a kapcsolódó szállítási költség is visszaterhelésre kerül, akkor igen.
Koszonom szepen a valaszt. Ha egy masik feladat ugy szol, hogy, … kapcsolodo szallitas, akkor feltetelezheto, hogy bele kell szamitani a kesobbiekben a vetelarba? Sajnos nem igazan egyertelmu a feladat nekem…
Csak akkor kell, ha a feladat kéri. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy a fuvarozást az a cég végezte akitől a terméket vásároltuk. 3. független cégre viszont miért terhelnénk vissza?
Visszakuldes es engedmeny ertekenek kiszamitasa eseten a vetelarba nem kell "beepiteni" a szallitasi koltseget?
Mert az árkülönbözet számlának az egyenlegével ellentétes oldalára könyvelünk. Itt T egyenlege van, ezért megy a K oldalra
Üdv!
Azt szeretném kérdezni, hogy ennél a feladatnál, az árkülönbözetek rendezésénél, miért így könyvelünk? Tehát T511 K 228 illetve T88 K228… egy másik feladatban, azt hiszem a regisztrált tagoknak küldöttben viszont pont fordítva van: T228 K511 és T228 K88
Köszönöm a választ, ez elég nehéz anyagrész…
Elnézést, rájöttem, hogy mi a hiba, ami természetesen nálam van.
Kedves Norbert!
Az 5.b-nél a szorzó nem változik. 0,1079. Az egyenleg(228/211) nekem itt a felhasználás miatt változott, ezért a szorzóm 0,053 lett. Itt miért nem kell beírni? Köszönöm. Eszter
Kedves Norbert!
Bocsánat.Elnéztem a vásárolt anyag összegét.1.120.000 Ft, annak a 10%-a 112.000 Ft.
Véletlenül a nyitóösszeget néztem, ami 1.680.000 Ft,ennek vettem a 10%-át.
Kata
Kedves Norbert!
A 3 a) összege, nem 168.000 Ft?
Ha nem, akkor miért 112.000 Ft?
Ha 112.000 Ft,akkor értem a 4 b)pontot, de ha 168.000 Ft akkor ott sem stimmelne a T 228-as 274 400 Ft egyenlege.
Köszönöm.
Kata
Az utolsó pont kimaradt a másolatból, mindjárt beteszem
Az utolsó pontnál nincs írva a feladatban, hogy apportnál kapunk részesedést, viszont ott van a TSZ szerinti érték. Az csak megtévesztésként van ott? Vagy azt is kell könyveli, hogy T17-K98 640.000.- ?