Csúsztatott, súlyozott, gördülő átlagár
Mérlegképes könyvelő tanoncok
Pénzügyi-számviteli ügyintézők
Főiskolán pénzügyi számvitelt tanulók
Bármelyik jelzőt teszik az átlagár elé, ugyanarról van szó
Lényeg: minden csökkenés előtt kiszámoljuk az átlagárat és a kapott összeggel szorozzuk a csökkenés mennyiségét.
Átlagár számítása: 1. mennyiségx1.vételár+2.mennyiségx2.vételár……./összes mennyiség
Fontos: az átlagárak számolásánál mindig az előző beszerzésekből megmaradt mennyiség és ennek korábban kiszámolt átlagárának a szorzatával kezdünk! Ezt a példában látni fogod (tudom, hogy így eléggé kínai).
Feladat:
 |
| Csúsztatott, súlyozott, gördülő átlagár |
Számoljuk ki a készletcsökkenések értékét átlagárral (2 tizedesig számoljunk)!
Megoldás:
1. csökkenés:
Átlagár: 100×200+1800×210/1900=209,47
Csökkenés értéke: 209,47×1400=293 258
2. csökkenés:
A megmaradt 500 db-bal kell kezdeni, az előbb kiszámolt átlagáron:
500×209,47+2400×230/2900=226,46
Csökkenés értéke: 226,46×2300=520 858
3. csökkenés:
A megmaradt 600 db-bal kell kezdeni, az előbb kiszámolt átlagáron:
600×226,46+1300×220+1200×215/3100=219,32
Csökkenés értéke: 219,32×2800=614 096
4. csökkenés:
A megmaradt 300 db-bal kell kezdeni, az előbb kiszámolt átlagáron:
300×219,32+1400×240/1700=236,35
Csökkenés értéke: 236,35×1000=236 350
Záró készlet: 700×236,35=165 445
Köszi
2. csökkenés:
Csökkenés értéke: 226,46×2300=520 858