Devizás vevők értékelése, év közi kiegyenlítés
A devizás vevő könyvviteli számlákon:
 |
| Számlázás és évközi kiegyenlítés |
1. Értékesítés
Ha külföldi vevőnek értékesítünk, a vevővel szembeni követelésünk nő (E+=T). Miután külföldre adtuk el a terméket, szolgáltatást, ezért az export árbevételünk is nő (B+=K)
T 317 Külföldi vevők K93-94 Export árbevétel
Milyen árfolyamon számoljuk át a devizában megadott értéket? Választott árfolyamon, amit itt már megnéztük (először azt az anyagrészt tudd, és csak utána folytasd itt az olvasást!)
2. Évközi kiegyenlítés
Vagyis a vevőnk átutalja a tartozását, vagy annak egy részét
A vevővel szembeni követelésünk csökken (E-=K). Mivel a devizabetétünkre is, és a Ft-os elszámolási betétünkre is utalhat, ezért a másik érintett kétféle lehet.
2)a)1 Ha a devizabetétre érkezik az összeg
Devizabetét nő (E+=T)
T386 Devizabetét K317 Külföldi vevő
Összeg: a pénzügyi rendezés napján érvényes választott árfolyamon
2)a)2 Ha az elszámolási betétre érkezik az összeg
T384 Elszámolási betét K317 Külföldi vevő
Összeg: gondolj bele: a német partner Euróban indította az utalást. Nekünk a Ft-os elszámolási betétünkre azonban már Ft-ban érkezett az összeg. Vagyis történt egy tényleges átváltás. A bank a deviza helyett Ft-ot adott nekünk.
Milyen árfolyamon váltotta át és írta jóvá a devizát a számlánkon a bank?
A vételi és az eladási árfolyamot mindig a bank szempontjából kell néznünk.
Vételi: a bank mennyiért veszi meg a devizánkat (hány Ft-ért vásárol 1 egység devizát)?
Eladási: a bank mennyiért ad el nekünk devizát (hány Ft Ft-ért ad el 1 egység devizát)?
Itt a bank megvette a német partner által elindított Eurót, vagyis VÉTELI árfolyamot kell használnunk.
2)b Árfolyamkülönbözet:
A kiegyenlítéskor keletkezhet:
-nyereség: T317 Külföldi vevők K97 Pénzügyi bevételek, ha vevő könyv szerinti árfolyama kisebb, mint a beérkezéskori árfolyam (többet kaptunk Ft-ra átszámolva, mint amire számítottunk)
-veszteség: T87 Pénzügyi ráfordítások K317 Külföldi vevők, ha vevő könyv szerinti árfolyama magasabb, mint a beérkezéskori árfolyam (kevesebbet kaptunk, mint amire számítottunk)
Összeg: kiegyenlített deviza x (vevő könyv szerinti árfolyama-a beérkezéskori árfolyam)
Úgy kell, ahogy írod.
Szia!
ha vételi-eladási árf. átlagán értékeljük a devizás tételeket, és a hitelfelvétel napján megérkezik az elszámolásira akkor vételi árfolyam, míg ha pl:a következő nap érkezik meg akkor a hitelfelvétel napján lévő átlag, míg az elszámolásira a köv. napon a beérkezés napján lévő vételin könyveljük,(ami ha eltér lesz árf. különbözet)..ott bukott a logika nálam, hogy ha egy napra esik a kettő mért nem kell nyilvántartásba venni a hitelt egyszer átlagon és még egyszer vételin a pénz beérkezését,hisz így a devizás tételt nem a számv. politikában rögzítettek szerint vesszük nyilvántartásba..
köszönöm!
Mert amikor Ft-ra átváltotta, akkor megvette tőlem a bank a devizát.
Szia!
Lenne egy kérdésem. Ha devizahitelt veszek fel az elszámolási betétszámlára, akkor azt miért vételi árfolyamon számolom? Én úgy gondolkoztam, hogy a bank nekem ad el devizát (később fizetek cserébe), akkor nem eladási árfolyamon kellene számolnom?
Tök logikátlanná vált az egész számomra. :(
Szia!
Így már világos! Köszönöm szépen!
Szia!
A könyv szerinti árfolyam az az árfolyam amin korábban lekönyveltük. Ez pedig nem más, mint a teljesítéskori (és nem számlázáskori!) árfolyam.
Ha előveszel egy átutalásos számlát, 3 időpontot találsz rajta:
1. Teljesítés (amikor a szolgáltatás ténylegesen megtörtént)
2. Kiállítás
3. Fizetési határidő
Mindig a teljesítés számít és nem az, hogy Mancika mikor méltóztatott kiállítani a számlát.
Szia!
Nekem is lenne egy kérdésem a témával kapcsolatban. Az világos, hogy év közben árfolyam nyereségünk és veszteségünk a pénzügyi rendezés, vagyis az átutalás napján érvényes árfolyam és a vevő könyv szerinti árfolyamának különbségéből adódik. De mit tekintünk könyv szerinti árfolyamnak? A számla kiállításának a napján érvényes vagy a teljesítési idő szerinti árfolyamot? Egyáltalán mi a különbség a kettő között? Mit tekintünk teljesítési időnek? Illetve, ha azt mondjuk egy számlára, hogy "januári számla" akkor azt a teljesítési idő, a számla kelte, vagy a beérkezés dátuma alapján jelentjük ki? Sajnos ezek a dátumok teljesen összekavarodtak a fejemben :( Előre is nagyon köszönöm a segítséged!
Szia!
1. Kiadni Fifo-val is lehet (átlag is jó)
2. Szó szerint ugyanazon veszed vissza, amin kiadtad.
3. Ha vevő fizet, akkor a napi választott deviza árfolyamot kell használnod. Mert a sztv ezt írja elő. Nincs más magyarázat. Az oldalon megtalálod a sztv-t:
60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, … a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó … devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
OK?
Szia!
Nekem egyszerűnek tűnő kérdésem van, de valahogy mégis kifog rajtam. Valutapénztár…Ha kiadok onnan pénzt utólagos elszámolásra mondjuk egy munkavállalónak, akkor azt valuta átlagon teszem. Mikor visszaveszem, akkor ugyanígy teszek. Viszont, ha egy vevő a számláját egyenlíti ki a valuta pénztárba, akkor azt miért deviza átlagon nem számolom, miért nem valután?