Vásárolt készletek értékesítése
Ezzel külön bejegyzésben foglalkozom, mert fontos, hogy megértsd.
Ha ezt megérted, akkor egy sor más –több könyvelési tételből álló- gazdasági esemény (pl apportba adás, térítés nélküli átadás…) lényegét is megérted.
Induljunk ki abból, hogy 1 000 Ft+ áfa összegért árut vásárolunk.
Könyvelés:
T261 Áru K454 Szállító 1 000
T466 Eláfa K 454 Szállító 270
Van ennek eredményhatása?
Nincs. Hogy miért nincs, azt a tárgyi eszközöknél már megnéztük. Röviden: mert nem érintett 5, 8, 9-es számlaosztályokat, így az eredménykimutatásba sem került bele.
Akkor most adjuk el 1500 Ft + áfa összegért!
1 000 Ft ért vettük, 1 500 Ft-ért adjuk el. 500 Ft nyereségünk keletkezik. (Az áfa átfolyó tétel, 4-es számlaosztály, így nem jelent eredményt.)
Igen ám, de a számvitel bruttó szemléletű, ami azt jelenti, hogy nem csak az 500 Ft nyereséget fölözzük le és könyveljük le bevételként, hanem le kell könyvelnünk:
1. a beáldozott 1 000 Ft-ot, ráfordításként
2. az elért bevételt 1 500 Ft, bevételként
Természetesen a kettő különbözeteként megjelenik az 500 Ft nyereség is.
Könyvelés:
a) készletcsökkenés
Csökken az árukészletünk, hiszen eladtuk (E-=K). Ugyanakkor a készlet átadás veszteséget, ráfordítást jelent a vállalkozás számára (R+=T). Az eredménykimutatásban láttuk, hogy ez az ELÁBÉ nevű ráfordítás
T814 Elábé K261 Áru 1 000 (Amennyiért beszereztük. Amennyi az eladott áru beszerzési értéke: elábé, benne van a nevében)
b) eladási ár
Nettó:
Vevővel szemben nő a követelésünk (E+=T). Az eladási ár ugyanakkor a bevételeinket is növeli (B+=K). Az eredménykimutatásban láttuk, hogy ez értékesítés nettó árbevétele.
T311 Vevők K91-92 Értékesítés nettó árbevétele 1 500
Áfa:
Vevőkövetelés nő (E+=T), és miután az áfát majd be kell fizetnünk az államnak, ezért egyenlőre nő a tartozásunk az állam felé (F+=K)
T311 Vevők K467 Fizetendő áfa 405
Ha itt megértetted, hogy miért kell több lépésben könyvelni, akkor nagyot léptél előre.
Ez így nem jó.
A zsebedben e pillanatban az áfák különbsége van.
Ha befolyik az eladási ár, akkor még annak nettó összege is a zsebedben lesz.
Elolvastam az előzőket és tanulmányoztam a feladatot is.
Végül is lesz 500 Ft nyereségünk. Az állam felé befizetendő áfa 405Ft(467) és 270Ft(466) különbsége, ami 135 Ft. Így 365Ft-ot marad a zsebemben. Jól gondolom?
Szia!
Pontosítanád a kérdést, mert így nem világos.
Kedves Számvitel Navigátor!
El tudná magyarázni, hogy az Áfa után miért nem marad nyereség? Úgy tudom, csak a fizetendő áfa magasabb mint a levonható áfa, szóval kötelezettségünk lesz az időszakban az állam felé. De ez nem haladja meg az 500 Ft-ot. Hogy lesz a cég veszteséges Áfa fiztés után?
Szüzanyám, névtelen……
Viszont a cikk elején meg lett beszélve, hogy "az áfa átfolyó tétel", nem érinti az 5-9. számlaosztályokat, amik az eredményszámlák. Így 500 e Ft nyereség van az ügyleten.
Az áfa fizetést nem az eredménnyel kell nézni, hanem a pénzmozgással. Nem a 405 e Ft-ot fizeti be az ember az államnak, hiszen megvásároltuk első lépésben a készletet, ami után visszaigényeltük az áfát, 270 e Ft-ot. Amit az államnak kell befizetni a kettő különbözete: 135 e Ft
A kettős könyvvitelben a pénzmozgással járó tételeket és az eredménnyel kapcsolatos tételeket szét kell választani. Nem minden pénzmozgással járó tétel érinti az eredményt.
Mert az áfát be kell fizetnünk az államnak. Nem marad nálunk.
amit írtam hülyeség, mert az áfat nem kell nézni így 500 a nyereség.
de akkor nem értem,hogy ezt:
"Hát, az áfa után konkrétan semmi nyereség nem marad. Az államinak viszont igen."
mire írta.
vagy magánszemélyre gondolt?
mert ha úgy veszünk valamit 1270ért és eladjuk 1500ért akkor is van 230 nyereségünk. nem sok de van
Miért nem marad nyereség az ÁFA után?
1000ért vettük 1500ért adtuk el.Ez +500 eddig
Fizetnünk kell 405 ÁFAt utána, de ebből levonhatunk 270et az tehát -135
így van rajta 365 nyereségünk. Vagy valamit elnéztem?
Hát, az áfa után konkrétan semmi nyereség nem marad. Az államinak viszont igen.
Hát, az áfa után nem sok nyereség marad… : (