Loading...
-
Vizsgafelkészítő kurzusok
-
Tantermi és távoktatásos képzések
Kinek kell?
Mérlegképes könyvelő tanoncok
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Főiskola: pénzügyi számvitel
Tudod, mit jelent az apportálás?
Ha kutyás vagy, akkor biztosan tudod, hogy ezt:
|
Vahur apportírozza Tást |
Mi a hiba a képen?
Tás nem fácán volt, hanem kacsa!
Tehát apportírozásról akkor beszélünk, amikor a vadászkutya a meglőtt apróvadat behozza a vadász lábához. Behozza? Igen behozza! És innen ered a másik jelentés: valamilyen eszköz behozatala (bevitele) egy társaságba alapításkor (esetleg tőkeemeléskor), tulajdonosi részesedés fejében. Vagyis átadjuk az egyik tárgyi eszközünket és cserébe kapunk egy adag részesedést.
Ennek is –akár az értékesítésnek- két jól elkülöníthető része van
1. Mint az értékesítésnél, itt is ki kell vezetnünk a könyv szerinti értéket
2. És szintén, mint az értékesítésnél le kell könyvelnünk a cserébe elnyert jutalmunkat. A különbség csak annyi, hogy itt nem eladási ár a jutalmunk, bevételünk, hanem a cserébe kapott részesedés.
Van még egy nagy különbség, amit meg kell jegyezned: az értékesítés egyéb művelet (egyéb bevétel és egyéb ráfordítás) volt, az apport viszont rendkívüli művelet lesz (88 rendkívüli ráfordítás, 98 rendkívüli bevétel). Logikus, hiszen az apportálás nem tartozik a vállalkozások szokásos, normál, mindennapos üzletmenetéhez.
Akkor legyen először egy nagyon egyszerű, fejben is átlátható példa. Az adatok ugyanazok lesznek, mint az eladás elméleténél voltak. Vagyis:
Van egy tárgyi eszközünk, aminek a bruttó értéke 1 000 000 Ft, az eladásig felhalmozott terv szerinti értékcsökkenés 400 000 Ft, terven felüli értékcsökkenése pedig 200 000 Ft. Ezt most eladjuk, a társasági szerződés szerinti értéke 500 000 Ft. Jól jártunk, vagy rosszul?
Azt is gondold végig, hogy mennyivel!
Megoldás:
Ez az eszköz a mi nyilvántartásaink szerint (könyv szerint) 400 000 Ft-ot ér (1 000 000 – 400 000 – 200 000). Ehhez képest 500 000 Ft-nyi részesedést kapunk érte. Eredményünk tehát +100 000 Ft lesz
Tehát:
Bevétel (eladási ár): 500 000
Ráfordítás (a beáldozott eszköz értéke): 400 000
Nyereség: 100 000
Hallottál már arról, hogy a számvitel bruttó szemléletű (pl. ilyeneket, hogy bruttó elszámolás elve)? Na, itt jön elő az a sok utálatos, érthetetlen számviteli alapelv (legalábbis az egyik)!
Mit jelent ez?
Hogy amikor lekönyveljük az értékesítést, akkor nem csak a 100 000 Ft nyereséget mutatjuk ki bevételként (tehát nem fölözzük le), hanem el kell számolnunk külön-külön az 500 000 bevételt és a 400 000 ráfordítást is. Ebből persze előbb-utóbb kijön a 100 000 nyereség is.
Korábban kellett tanulnod azt is, hogy a tárgyi eszköz apportálásából származó bevételt rendkívüli bevételként, a ráfordítást pedig rendkívüli ráfordításként kell kimutatni.
|
Apport hatása az eredményre |
Tehát, a lényeg:
1. lesz 500 000 Ft rendkívüli bevétel
2. lesz 400 000 Ft rendkívüli ráfordítás
3. lesz csökkenés a tárgyi eszközökben 400 000 Ft (hiszen ha átadjuk, akkor ki kell vezetnünk a nyilvántartásainkból
4. lesz 500 000 Ft növekedés a tulajdoni részesedéseinkben
Nézzük, hogy néz ki az apport könyvelése:
|
Tárgyi eszköz apportba adása könyvviteli számlákon |
Két nagy egységet kell lekönyvelnünk:
1. Kivezetés: el kell tüntetnünk az eszközt, hiszen apportba adjuk. Ugyanakkor ez az áldozatunk az üzleten, ez ráfordítást jelent.
2. Kapott részesedés: természetesen bevételünk is lesz, ezt is nyilvántartásba kell vennünk.
Részletesen:
1. Könyv szerinti érték kivezetése
Itt csökkentenünk kell a tárgyi eszközeink értékét és egyben növelnünk kell az rendkívüli ráfordításainkat. Ez rendben is van, de ez a fránya tárgyi eszköz nem egyetlen akasztófán szerepel a 400 000 Ft-os könyv szerinti értékével, hanem szét van szórva három főkönyvi számlán. Kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a kialakult helyzethez és három lépésben kivezetni.
1a) Bekerülési (bruttó) érték kivezetése
1×1-nek T egyenlege van, ha ki akarom vezetni, el akarom tüntetni, máshogy: le akarom nullázni, akkor a K oldalára kell könyvelnem. Ha itt a K oldalra tettük, akkor 88-as T oldalára tudjuk még beírni.
T88 Rendkívüli ráfordítások K1x1 Tárgyi eszközök 1 000 000
1b) Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése
Miután kivezettük a bekerülési értéket, logikus, hogy a tárgyi eszköz értékcsökkenése sem maradhat ott, hiszen megszűnt a főszámla, amihez tartozott.
K egyenlege van, ha le akarjuk nullázni, akkor a T oldalára kell könyvelnünk, A 88-asnak marad a K oldala
T 1×9 Tárgyi eszköz tsz. écs. K88 Rendkívüli ráfordítások 400 000
1c) Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
Ugyan az mint az előző pont:
T 1×8 Tárgyi eszköz tf. écs. K88 Rendkívüli ráfordítások 200 000
Ezzel a lépéssel az eszközünk sorsa beteljesedett, eltűnt, minden számla nullát mutat, ugyanakkor lett 400 00 Ft rendkívüli ráfordításunk.
Még egy dolog ide kívánkozik: ha az eszköznek van értékhelyesbítése, akkor azt is fel kell oldani: T417 K1x7.
2. Kapott részesedés
Növeli a tulajdoni részesedéseinket (E+=T), illetve a bevételeink növekedését is le kell még könyvelnünk (B+=K)
T17 Részesedések K98 Rendkívüli bevételek 500 000
Összeg: A társasági szerződés szerint érték.
Miért? Cégalapítás esetén a tulajdonosok írnak egy szerződést. Ebben a társasági szerződében rögzítenek egy csomó fontos dolgot, pl.: cég neve, székhelye, tevékenysége…, tulajdonosok, illetve, hogy azok mennyivel járulnak hozzá a cégalapításhoz és cserébe milyen mennyiségű részesedést kapnak. Na ezt a társasági szerződében rögzített értéket kell lekönyvelnünk.
Ezt a 2 lépést azért lehet bonyolítani is!
A bonyolításnak elsősorban akkor van értelme, ha az alapítás (tőkeemelés) cégbírósági bejegyzése csak a következő évben történik meg. Nekünk a fordulónapi mérlegben a fordulónapi állapotot kell kimutatnunk. Ha december 31-ig nem történt meg az apportot fogadó cég cégbírósági bejegyzése, akkor a mérlegben sem mutathatunk részesedést. A cégbíróság akár vissza is hajíthatja a bejegyzési kérelmet, így meghiúsítva a cégalapítást. Ezért szoktunk a 368-ason belül egy technikai alszámlát nyitni és a bejegyzésig itt várakoztatni az összeget. Természetesen amint megtörtént a bejegyzés, átvezetjük innen a 17 Részesedések közé.
Tehát:
Apport átadásakor:
T368 K98
Cégbírósági bejegyzés napján:
T 17 K368
Jó-jó, de a vizsgán mi legyen:
Legegyszerűbb dolga a pénzügyi-számviteli ügyintézőknek van: tőlük ezt soha sem kérték számon.
Mérlegképes könyvelő tanoncok, főiskolások: nálatok bonyolultabb a helyzet. Akkor mégis mi legyen? Javaslatom a következő: ha apportos feladat van, könyveljétek le simán, tehát T17 K98, oszt jónapot! De! Ha néhány ponttal később azt írja a szerző, hogy „megérkezett a cégbírósági bejegyzés”, akkor a lekönyvelt 17-est javítsátok át 368-ra, és ebben a bejegyzős pontban vezessétek át: T17 K368. Így jó lesz!
Kedves pénzügyi-számviteli ügyintézők! Ti most nagyon figyeljetek, mert Tőletek rendszeresen meg szokták azt is kérdezni, hogy mennyi az eredményre gyakorolt hatás és melyik eredménykategóriát érinti a gazdasági esemény! Mérlegképes tanoncoknak így nem szokták feltenni a kérdést, de ez alap, hogy tudni kell!
Szóval:
Mennyi az eredményre gyakorolt hatás?
Rém egyszerű! Csak az eredménykimutatásra kell gondolni.
Abban mik vannak? Elárulom: bevételek (9), költségek (5) és ráfordítások (8).
Tehát, hogy egy adott gazdasági eredmény, hogy érinti az eredményünket így tudjátok megállapítani:
9. Bevételek: 500 000
– 8. Ráfordítások: 400 000
– 5. Költségnemek: 0
=Eredményre gyakorolt hatás: +100 000
Melyik eredménykategóriát érinti közvetlenül?
Most is az eredménykimutatásban kell kutakodnunk. Az eredménykategóriák a betűvel jelzett összesítő sorok. Az rendkívüli bevétel és ráfordítás, mily meglepő: a „D” Rendkívüli eredményen belül van. Tehát a válasz: a „D” Rendkívüli eredményt érinti.
Kedves Norbert! Várható, hogy ezt a fejezetet átdolgozza a 2016-os változásoknak megfelelően? Válaszát előre is köszönöm! Éva
A mosoly az jó!
Egyébként 2016-tól teljesen megváltozik az apport elszámolása.
Kedves Norbert
Egy gondolatot írnék, hozzá nem éppen szakmai.
Egész délutánomat az ingatlan apport, és hozzá kapcsolódó törvények olvasásával töltöttem.
Mikor, erre az oldalra kattintottam, mosolyogtam.
Ezt köszönöm.
Vadászok is járnak ide?
Azért köszi.
Vagyis nem fácán, hanem szalonka :D Bocsánat!
A képen nem kacsa az, hanem szalonka ;) :)Egyébként nagyon jó az oldal, érthető, világos!!
Régebben volt, pár éve szüntették meg.
Kedves Norbert!
Van arra magyarázat, hogy az apportnak miért nincs ÁFA vonzata, ha az ajándékozásnak van?
Köszönöm szépen!
Üdvözlettel: Imola.