Kinek kell:
-Mérlegképes könyvelőknek
-Pénzügyi-számviteli ügyintézőknek
-Főiskolásoknak
Káresemény, hiány, megsemmisülés, selejtezés könyvelése
Két csoportba sorolhatjuk:
1. Az esemény után az eszköz állományban marad (ez csak a káreseménynél jöhet szóba)
2. Az esemény után az eszköz nem marad állományban
Nézzük részletesen:
1. Az esemény után az eszköz állományban marad (ez csak a káreseménynél jöhet szóba)
Nagyon egyszerű, ezért nagyon röviden:
A könyv szerinti érték és a káresemény utáni érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni.
T86 Egyéb ráfordítások K1x8 Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése
Ha kártérítést kapunk, akkor azt is lekönyveljük
T384 Bank K96 Egyéb bevételek
A bank helyett lehet a 368 Egyéb követelések is, ha a kártérítés nem folyt be.
Ennyi az egész!
2. Az esemény után az eszköz nem marad állományban
Ebben az esetben, miután elszámoltuk a terven felüli értékcsökkenést, ki is kell vezetnünk a tárgyi eszközt, hiszen nem marad állományban.
Akkor szokás szerint legyen először egy nagyon egyszerű, fejben is átlátható példa.
Megsemmisül (hiányzik, selejtezünk, kárt szenved) egy tárgyi eszközünk, aminek a bruttó értéke 1 000 000 Ft, az átadásig felhalmozott terv szerinti értékcsökkenés 400 000 Ft, terven felüli értékcsökkenése pedig 200 000 Ft.
A biztosító térítése 500 000 Ft, bankszámlánkra beérkezett
Akasszuk fel:
Könyvelés:
a) Terven felüli értékcsökkenés
Ennek az eszköznek a megsemmisülés előtti könyv szerinti értéke 400 000 Ft volt.
Miután megsemmisül, nulla lesz az értéke. Ezt kell terven felüli értékcsökkenésként lekönyvelnünk.
Csökken az eszközünk (E-=K), de mint azt már sokszor átvettük, nem az 1×1-re könyveljük, hanem az azt kiegészítő 1×8 terven felüli értékcsökkenésre. Ugyanakkor a megsemmisülés veszteséget okoz, növeli a ráfordításainkat (R+=T)
T86 Egyéb ráfordítások K1x8 Tárgyi eszközök tf. écs-je 400 000
Ha most megnézed a könyvviteli számlákat, akkor látod, hogy azok összevont egyenlege nullát mutat (1 000 000-400 000-600 000). Ez helyes is, hiszem megsemmisült az eszköz. De, nem maradhat ott az idők végezetéig ezen a három akasztófán a megsemmisült eszközünk, hanem ki kell vezetnünk, szemléletesebben kifejezve: össze kell vezetnünk a két értékcsökkenés számlát (1×9, 1×8) és a bekerülési értéket tartalmazó számlát (1×1). Lépések:
b) Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése
1×9-nek K 400 000 egyenlege van, meg kell szüntetnünk, ezért a T oldalára könyvelünk és átvezetjük az 1×1 K oldalára
T1x9 Tárgyi eszköz tsz. écs-je K1x1 Tárgyi eszköz 400 000
c) Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
1×8-nak szintén K 600 000 egyenlege van, meg kell szüntetnünk, ezért a T oldalára könyvelünk és átvezetjük az 1×1 K oldalára
T1x8 Tárgyi eszköz tf. écs-je K1x1 Tárgyi eszköz 600 000
Nézd meg, mindhárom számla lenullázódott!
d) Kapott kártérítés (ha van)
Bank nő (E+=T) és egyéb bevétel is nő (B+=K)
T384 Bank K96 Egyéb bevételek 500 000
Természetesen itt is megnézhetjük az eredményhatást a szokásos módon:
+9. Bevételek: 500 000
-8. Ráfordítások: 400 000
-5. Költségek: 0
Eredmény: + 100 000
Érintett eredménykategória: „A” Üzemi
Üdvözlöm! A 0-ra leírt TE selejtezéssel kapcsolatos kivezetését milyen összeggel végzem? Az eszköz bruttó bekerülési értékével?
Köszönöm!
Benne van a bejegyzésben.
Az eszköz könyv szerinti értékét kell kivezetni.
Köszönöm most tiszta boldog vagyok ?
Köszönöm ?
igen
Kedves Norbert!
A kivezetés így helyes ?
T1×9 K 1×1 400.000.
T1x8 K1x1 200.000.
K1x1 T86 400.000.
Nem kell készletre venni.
Csak ki kell vezetni és elszámolni a bevételt.
Kedves Norbert,
nullára írt tárgyi eszköz – vasszerkezetű esővédő sátor, gépkocsik tárolása történik alatta – megsérül viharkár miatt, a ponyvát szétszaggatta a szél. Biztosító nem térít elhasználtságra hivatkozva. De ilyen sérült állapotban használni már nem tudjuk, illetve nincs is rá már szükségünk a jövőben. Az esővédő sátor sérült, szakadt ponyvarészét visszabontattuk és a jó állapotban lévő vasszerkezetet sikerült értékesítenünk.
Ilyenkor a nullára írt eszköznél, a bruttó érték – halmozott écs egymással szemben elszámolásra kerül. A kérdés pedig az lenne, hogy az értékesített vasszerkezetet hogyan veszem készletre, hogy azt értékesíteni tudjam? Vagy egyéb bevétellel szemben kell állítani a vevőt?
Várom szíves válaszát!
Niki
Akkor egyszerűen össze kell vezetni: T1x9 K1x1
Üdv! És ha egy eszköz már nullára íródott, akkor hogyan selejtezem? akkor nincs terven felüli écs,igaz ?
Igen, de ez is egyéb ráfordítás: T86 K219
Hogyan történik a könyvelés, ha a káresemény ÁRU-ban történik ?
Terven felüli értékcsökkenés helyett készlet értékvesztést kell könyvelni ?
A számvitel nem ír elő kötelező selejtezést.
Szerintem más törvény sem.
Felelőtlenség a pontos részletek ismerete nélkül nyilatkozni, de nekem gyanús a dolog. Lehet, hogy ezzel akarják visszavenni a jutalékot.
Plusz, hiába teljesítettük az értékesítési terveket, miután az eredmény negatív volt, szinte sose kaptunk jutalékot. Nagyon remélem, hogy nem emiatt történt ez az egész. …..
Az ottani használatban értékcsökkenést jelentett. Ismétlem elektronikai és nem romlandó termékekről beszélünk. Nem parfümről vagy élelmiszerekről. Én nem vagyok könyvelő csak marketinges és kellemetlen volt az energiám 70%-t a selejt kikukázására fordítani, mert az állandó problémát jelentett az eredmény szempontjából.
Mit jelent az hogy ez nem számviteli téma? Nincs ilyen kötelező szabály, vagy te más okot látsz emögött?
Mit jelent a Te szóhasználatodban a provízió?
Már most jelzem, hogy ez valószínűleg nem számviteli téma lesz, de kíváncsi vagyok.