Tárgyi eszközök értékelése : terven felüli értékcsökkenés és értékhelyesbítés
Kinek kell?
–mérlegképes könyvelő tanoncoknak nagyon alaposan
-pénzügyi számvitelt tanulóknak kevésbé alaposan
-pénzügyi-számviteli ügyintézőknek csak felszínesen
A tárgyi eszközöket év végén értékelni kell.
Ez azt jelenti, hogy minden év végén össze kell hasonlítani a tárgyi eszköz könyv szerinti értékét és piaci értékét.
Ez azt jelenti, hogy minden év végén össze kell hasonlítani a tárgyi eszköz könyv szerinti értékét és piaci értékét.
Két lehetőség van:
1. A piaci érték kisebb, mint a könyv szerinti érték
2. A piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték
2. A piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték
Mindkét esetben csak akkor kell átértékelnünk az eszközünket, ha a különbözet tartós (1 éven túli) és jelentős (a jelentőség határát mi határozzuk meg a számviteli politikában)
Mit kell tenni, ha az előző mondatban leírt kritériumok fennállnak?
1. A piaci érték kisebb, mint a könyv szerinti érték
Ebben az esetben terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnunk.
A terven felüli értékcsökkenés veszteséget okoz, ezért ráfordításként kell elszámolni (R+=T). Ezzel egy időben csökkenti az eszközünk értékét is (E-=K). De nem az 1×1-re könyveljük, hanem az 1×8 tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése számlára (ezt is elkülönítetten tartjuk nyilván az 1×9 mintájára)
T86 Egyéb ráfordítások K1x8 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése
Összeg: amennyivel magasabb a könyv szerint érték, mint a piaci érték.
2. A piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték
Ebben az esetben két lépést kell végiggondolnunk.
a) Ha van már a korábbi évekről elszámolt terven felüli értékcsökkenésünk, akkor először azt kell visszaírnunk.
Miután most felfelé értékeljük az eszközünket, ezért annak értéke nőni fog (E+=T). De ezt sem csak úgy simán az 1×1-re biggyesztjük, hanem összességében úgy növeljük a tárgyi eszköz értékét, hogy a visszaírt értékvesztést az 1×8 T oldalára könyveljük. (ezzel ugye „sztorníroztunk” a korábban K oldalra írt értékvesztésből, így azon kevesebb marad, ezzel növelve a könyv szerinti értéket.
A másik érintett a visszaírásnál az egyéb bevétel (B+=K), hiszen a visszaírás kedvező (nyereség) a cégünknek.
T1x8 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése K96 Egyéb bevételek
Összeg: amennyivel magasabb a piaci érték, mint a könyv szerinti érték, de maximum a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összege (logikus, hogy többet nem írhatunk VISSZA).
b) Mi van, ha visszaírtuk az összes terven felüli értékcsökkenést (vagy esetleg nem is volt ilyen), és a piaci érték még mindig magasabb, mint a visszaírás utáni könyv szerint érték?
Ilyenkor jön az értékhelyesbítés. Az értékhelyesbítés arra van, hogy a piaci érték és könyv szerinti érték pozitív különbözetét kimutathassuk.
Fontos megjegyzés: az értékhelyesbítés kimutatása nem kötelező, számviteli politikában kell szabályoznunk)
Tovább kell tehát növelnünk az eszközünk értékét (E+=T), de ezt sem az 1×1-re könyveljük, hanem ennek is van egy elkülönített számlája: 1×7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (ezzel összességében növelve az eszköz értékét). A másik érintett a Saját tőke elemei között található 417 Értékelési tartalék, amely szintén nőni fog (a piaci ár növekedése következtében nő a tartalékunk) (F+=K)
T1x7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék
Összeg: amennyivel magasabb a piaci érték, mint a könyv szerinti érték
Megjegyzés: ez a két számla mindig egymással szemben könyvelendő, soha semmilyen más ellenszámlája nem lehet egyiknek sem.
És most térjünk vissza az 1. ponthoz!
Azt beszéltük, hogy, ha a piaci érték kisebb, mint a könyv szerinti érték, akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnunk. Ez így is van, de, ha volt korábban elszámolt értékhelyesbítés, akkor természetesen azt is vissza kell írnunk
T417 Értékelési tartalék K1x7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Összefoglalva:
1. A piaci érték kisebb, mint a könyv szerinti érték
a) terven felüli értékcsökkenés:
T86 Egyéb ráfordítások K1x8 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése
Összeg: amennyivel magasabb a könyv szerint érték, mint a piaci érték
b) ha van értékhelyesbítés, akkor annak visszaírása:
T417 Értékelési tartalék K1x7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Összeg: TELJES összege az 1×7-nek!!! (Hogy miért a teljes összeg, ezt majd példán keresztül fogod megérteni)
2. A piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték
a) terven felüli értékcsökkenés visszaírása
T1x8 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése K96 Egyéb bevételek
Összeg: amennyivel magasabb a piaci érték, mint a könyv szerinti érték, de maximum a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés
b) értékhelyesbítés elszámolása
T1x7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék
Összeg: amennyivel magasabb a piaci érték, mint a könyv szerinti érték
Ha nem teljesen világos, ne aggódj! Így leírva kissé bonyolult. Ez tipikusan az a része a számvitelnek, amit példákon keresztül lehet megérteni.
Bocsánat már ki is töröltem . Mert rájöttem hogy -rosszul értelmeztem. Köszönöm a gyors választ
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Hű, nem világos a kérdés.
Ez törvény. Ennyi.
Kedves Norbert!
Én azt nem értem, hogy ha a terven felüli écs-t a 86-tal szemben könyveljük, akkor a visszaírását miért a 96-tal kell szembe állítani, miért nem lehet a 86 K oldalára tenni?
Köszönöm előre is a választ!
B. Zsuzsa
Jól tanultátok. Én itt abból indultam ki, hogy még nincs éh.
Vannak feladatok is, ott van olyan eset amit Te írsz. Nézd meg azokat is.
A tanórai sémában úgy szerepelt, hogy ha a piaci érték kisebb, mint a könyv szerinti érték akkor 1. lépés az ÉH visszaírása(ha van) és csak az után a TF écs ?!
Köszönöm,
De ettől még vissza kell olvasni!
Nos én is kérdeztem ugyan ezt korábban. Lusta voltam visszaolvasni, abban reménykedtem, hogy ha tovább tanulok megértem. És itt a jutalmam, leírtad. Köszönöm.
Köszönöm szépen!
128, 138, 148
127, 137, 147
Bármelyik tárgyi eszköz behelyettesíthető.
Nem értem, hogy mit takar az 1×8, vagy 1×7. Lehet csak én nem értem. Az x mit jelent?