Loading...

Terv szerinti értékcsökkenés számítása szorzószámok módszerével

Kinek kell:
-Mérlegképes könyvelőknek
-Pénzügyi-számviteli ügyintézőknek
-Főiskolásoknak (van ahol a számvitel alapjainál, van ahol a pénzügyi számvitelnél tanítják)

Feladat

Alapadatok:

Egy tárgyi eszköz bekerülési értéke 1 000 000 Ft
Tervezett használati ideje 4 év
A használati idő végén várható maradványérték 200 000 Ft
Szorzószámok:
1,5; 1,2; 0,8; 0,5

Feladat: vezessük le a december 31-én elszámolandó értékcsökkenéseket a használati idő végéig!

Az első lépés itt is a leírandó érték megállapítása.
Leírandó érték= bekerülési érték-maradványérték
800 000=1 000 000-200 000

Következő lépésben (a lineáris leírással egyezően) kiszámoljuk az éves értékcsökkenés összegét.
= Leírandó érték/várható használati idő
=800 000/4év=200 00/év

Ezután már ki is számolhatjuk az egyes évek értékcsökkenését, amit úgy kapunk meg, hogy az éves értékcsökkenés korrigáljuk, megszorozzuk a csökkenő sorrendbe állított szorzó számokkal (pont ezt jelenti a módszer nevében rejlő degresszivitás=csökkenés).

Tehát, az egyes években elszámolandó értékcsökkenések:

Szorzószámok módszere
Szorzószámok módszere

Egyébként, ha összeadod ez pont 800 000, vagyis megegyezik a leírandó értékkel.

Ezután már csak egy táblázatot kell rajzolnunk:

Terv szerinti értékcsökkenés számítása szorzószámok módszerével
Terv szerinti értékcsökkenés számítása szorzószámok módszerével

Láthatjuk, hogy az utolsó év végén elértük a tervezett 200 000 Ft-os maradványértéket!

Hogyan módosul az elszámolás, ha a gép üzembe helyezése nem január 1-jén, hanem év közben (legyen VII. 1.) történik?

Elég lesz csak a táblázat, a bevezető számításokat az előbb már elvégeztük, így tudjuk, hogy mennyi az egyes évek écs-je.

Terv szerinti értékcsökkenés számítása szorzószámok módszerével évközi használatbavételnél
Terv szerinti értékcsökkenés számítása szorzószámok módszerével évközi használatbavételnél

1. év: 6 hónappal számolunk: 300 00/12×6=150 000
2. év: itt szokott baj lenni. Sokan beírják 2. évre kiszámolt 240 00-et, de ez nem jó.
A 2. naptári évet ketté kell osztanunk.
– először vennünk kell a 01.01-06.30 közötti 6 hónapot, aminek az értékcsökkenése még a 300 000 Ft-os  első tizenkét hónap maradéka. Azért mert a 300 000-es 12 hónapot kettévágta december 31., még nem dobjuk ki a második felét! Vagyis: 300 000/12×6=150 000. Nézd csak meg: tavaly december 31-ig elszámoltunk 150 00-et, és most június 30-ig további 150 000-et. Ez összesen pont az a 300 000, ami az első 12 hónap értékcsökkenéseként megállapítottunk. Tehát ne zavarjon meg az év vége, az csak egy technikai dolog, hogy mindig akkor kell kiszámolnunk, lekönyvelnünk, az értékcsökkenést. Ennek a gépnek 06.30-án volt az 1. szülinapja, ekkor töltötte be a 300 000-es évét.
-másodszor a július 1-től hátralévő 6 hónapra is ki kell számolnunk az écs-t. Ekkor lépünk be a 2. tizenkét hónapba, de abból csak 6 hónapnyi kell az év végéig. Tehát: 07.01-12.31: 240 000/12×6=120 000
Vagyis összefoglalva a 2. év értékcsökkenése: első félévre 150 000, a második félévre 120 000, ez összesen 270 000. Biggyesszük be a táblázatba!
3. év: innen már ugyanígy működik, tehát kettéosztjuk az évet (tudod szülinap):
01.01-06.30: 240 000/12×6=120 000
07.01-12.30: 160 000/12×6=80 000
Ez összesen: 200 000
4. év:
01.01-06.30: 160 000/12×6=80 000
07.01-12.30: 100 000/12×6=50 000
Ez összesen: 130 000
5. év: mert, hogy ilyen is van. Emlékszel: szülinap! A 4. év végén csak 3,5 éves volt, ennyi écs-t is számoltunk csak el. A 4. tizenkét hónap vége, tehát amikor betölti a 4. évét csak ez év 07-01-jén lesz. Ekkor kell a még fel nem használt 6 havi amortizációt elszámolni.
Tehát: 01.01-06.30: 100 000/12×6=50 000