Loading...

Talán az egyik legjobban utált téma: Értékpapírok

No, nézzük!

Számviteli szempontból kétféleképpen érdemes csoportosítani az értékpapírokat:

1. Lejárati idő szerint megkülönböztetünk

a) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, melyeket a befektetet eszközök között az 1-es számlaosztályban találunk (számlaszám: 181)

b) Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, melyek a forgóeszközök között vannak a 3-as számlaosztályban (számlaszám: 375)

Hogy az adott értékpapírt hová kell besorolni az a vállalkozó szándékán múlik. Ha egy éven túl meg kívánja tartani, akkor befektetési célú, ha éven belül értékesíteni kívánja, forgatási célú lesz. Természetesen idő közben a szándék megváltozhat, ekkor (de legkésőbb év végén) át kell sorolni a megfelelő helyre.

A lejárati idő szerinti megkülönböztetés a példák megoldása során nem jelent nehézséget, csak a számlaszám (181-375) helyes használatára kell figyelni.

2. Hozam szerint megkülönböztetünk:

a) kamatozó értékpapírokat pl: kötvény (ezeknél a névérték után fizetnek meghatározott időnként kamatot)

b) diszkont értékpapírokat (az ő jellemzőjük, hogy névérték alatt bocsátják ki, és a futamidő végén a vételárnál mindig magasabb névértéket fizetik ki. A két érték különbözete a vállalkozás nyeresége)

Míg a lejárati idő szerinti besorolás nem jelent különbséget a könyvelésben, addig a hozam szerinti eltérés már komoly elszámolásbeli különbségeket eredményez.

Ezért a kamatozó (ez a bonyolultabb, és a vizsgán sokkal gyakrabban fordul elő), és a diszkont értékpapírokat külön-külön fogjuk vizsgálni.

Akkor tehát: kamatozó értékpapírok (kötvények):

kötvények értékpapírok
Kötvény



Fontos: mindig a névérték a 100%, vagyis a százalékos formában megadott adatoknál mindig a névértéket vesszük alapul!!!

1. lépés: vásárlás

a) vételár

Elég egyszerű: vásárlásnál a 181 v. 374 Értékpapírunk nő (E+=T) és a 381 v. 384 pénzünk csökken(E-=K). Ha nem írják ki külön akkor 384 Bank, ha 381 Készpénzt szeretnének látni azt mindig odaírják). Néha úgy szól a feladat, hogy később fizetünk, ekkor a 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségünk nő (F+=K)

Tehát: 
T181 Bef. Ép          K381 Pénztár
375 Forg. Ép           K384 Bank, vagy
                                K479 Egyéb röv. lej. köt.

Összeg: hát amennyivel csökken a pénzünk, vagyis a ténylegesen kifizetet vételár (vagy megadják abszolút értékben, vagy %-os formában, ekkor névérték x árfolyam)

b) Vételárban felhalmozott kamat:

Amikor egy kötvényt megvásárolunk, mindig megnézzük, hogy mikor volt az utolsó kamatfizetés (az életben is fontos szempont!). Miért is? Mert a kamatfizetés napján annak fizetik ki az egész kamatperiódusra vonatkozó kamatot, aki a kamatfizetés napján bemutatja az értékpapírt. A Számviteli Törvény azt szeretné, ha a megvásárolt kötvény a felhalmozott kamattól megtisztított „nettó” árfolyamon kerüljön kimutatásra,melyet úgy érünk el, hogy a kamattal lecsökkentjük a 181 (375) kötvény értékét (E-=K). T………. K181

De vajon mi kerül a T oldalra?Azt nyílván tudod, hogy a kamatok (akár fizetett, akár kapott) a pénzügyi műveleteket érintik. Most nyílván (és tulajdonképpen logikusan) rávágod, hogy fizetett kamat, tehát 87 Pénzügyi műveletek ráfordításai nőnek a T oldalon! Nem rossz! De nem is jó! Ugyanis a Sztv. a 97 Pénzügyi műveleteket kéri csökkenteni a vételárban felhalmozott kamattal (Bevétel-=T). Eredmény szempontjából tulajdonképpen ugyanaz, hiszen akár a ráfordítást növeljük, akár a bevételt csökkentjük a vállalkozás eredménye csökkenni fog.

Tehát:
T97 Pénzügyi bevételek         K181 v. 375 Értékpapírok 

Összeg:Db x névérték x kamatláb/12 hó (360 nap) x az utolsó kamatfizetéstől a vásárlásig eltelt hónapok (napok)


Nagyon fontos!!! Miután lekönyvelted a)-b) pontot, mindig határozd meg a bekerülési értéket! Ez nem egyenlő a vételárral, hanem a kamattal csökkentet vételár, vagyis a 181 (375)egyenlege. Ez a lépés azért rendkívül fontos, mert az értékesítésnél majd ezen az értéken kel kivezetni a kötvényt. Sok tízezer dolgozatot javítottam életem során, és a vizsgázók 70-80%-a elrontja ezt a lépést. Arról nem is beszélve, hogy ennek elmulasztása egy sor halmozott hibát von maga után. Tehát ennek elmulasztásával sok pontot lehet veszíteni!

c) Bekerülési érték és névérték arányos különbözetének elhatárolása

Ezt a pont a pénzügyi-számviteli ügyintéző tananyagnak nem része. A Mérlegképes Tanoncok, Pszf-es hallgatók nem úszhatják meg!

Fontos: csak befektetési célú értékpapíroknál lehet, és itt is csak opcionális! Tehát a feladatban-sokszor a kiegészítő információk között van eldugva- külön rendelkezni kell arról, hogy a vállalkozás él-e az elhatárolás lehetőségével!

Mi a logikája?
Most megvettük a kötvényt valamennyiért, van egy bekerülési értékünk. A futamidő végén a kibocsájtó azonban a névértéket fogja nekünk kifizetni. A két összeg eltér egymástól, amely különbözet vagy nyereség, vagy veszteség lesz. Ezzel az elhatárolással ezt a nyereség-veszteség jellegű különbözetet „kenjük szét” a futamidő évei alatt arányosan, hogy ne egyszerre terhelje az eredményünket. Ebből persze az is következik, hogy ezt nem csak vásárláskor kell lekönyvelnünk, hanem egészen a beváltásig minden évben, az arányos részt el kell majd határolnunk!
Először is számoljuk ki mennyit kell majd könyvelnünk!

Képlet:Bekerülési érték (figyelem: vételár-felhalmozott kamat!) – névérték/a vásárlástól a futamidő végéig hátralévő idő x a vásárlástól dec. 31-ig hátralévő idő=elhatárolandó összeg.


Ha megvan az összeg, könyveljük le! De hogyan?

Mint már említettem a különbözet lehet:

Nyereségjellegű (ha a bekerülési érték kisebb mint a névérték)
Magyarázat: a futamidő végén a névértéket fogom megkapni. Ha ennél kevesebbért szereztem be, akkor jól jártam

Ha a különbözet nyereség jellegű, az növeli a Pénzügyi bevételeket (Bevétel+=K), és a T oldalra mindig aktív időbeli elhatárolás megy, tehát T 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása.
Tehát, nyereség esetén: T391 K97
Veszteség jellegű (ha bekerülési érték nagyobb mint névérték)
Tehát drágábban vettük, mint amennyit a futamidő végén kapunk)
Ha a különbözet veszteség jellegű, akkor a pénzügyi ráfordításokat növeljük (Ráfordítás+=T), és a K oldalra mindig passzív időbeli megy, pontosabban 482 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása.

Tehát, veszteség esetén: T87 K482

Fontos: ezt az elhatárolást nem január 1-jén oldjuk fel, hanem a kötvény könyvekből történő kivezetésekor (eladás, beváltás, apportba adás, térítés nélküli átadás)

Kedves Mérlegképes Tanoncok!

Egyenlőre ennyi. Amint időm engedi folytatom az értékesítéssel, apportba adással, térítés nélüli átadással és az év végi teendőkkel és ami a legfontosabb, egy rakás feladattal!
Ha hasznosnak tartod a bejegyzést, szívesen veszem, ha írsz egy kommentet!