Loading...
-
Vizsgafelkészítő kurzusok
-
Tantermi és távoktatásos képzések
Kinek kell?
Mérlegképes könyvelők
Számviteli ügyintézők
Pénzügyi számvitelt tanulók
Az elszámoló ár a legnehezebb tananyagrészek egyike. Erre a bejegyzésre szánj 2 órát. Ha most nincs ennyi időd, inkább hozzá se kezdj!
Ha úgy döntöttél, hogy nekiugrassz, akkor nagyon figyelmesen olvass! Szavanként, mondatonként ízlelgesd, mint méhecske tavaszi reggelen a harmatos nektárt. Többször is olvasd el, gondolkodj rajta!
Ez az első elszámoló áras bejegyzés. Tapasztalatom szerint igazán a harmadik ilyen típusú feladatnál áll össze a kép, de el kell kezdeni valahol. Jó szórakozást!
Nincs értelme hosszasan dumálni, a legjobb, ha rögtön egy példával kezdünk.
1) 1 000 kg anyagot vásárolunk. A vételár 800 Ft+áfa/kg. Az elszámoló ár 1000 Ft/kg
2) Szállítási költségről számlát kapunk, összege 100 Ft+áfa/kg
3) Felhasználunk 600 kg anyagot
4) Selejtezünk 200 kg-ot
Először rajzoljuk fel a szükséges akasztófákat:
 |
| Könyvviteli számlák elszámoló árhoz |
A készletet két könyvviteli számlán tartjuk nyilván. A 211 Anyagkészleten (262 Nagyker árukészleten), és a 228 Anyag árkülönbözetén (263Nagyker áru árkülönbözetén).
A 228 és 263 árkülönbözet számlákat érdemes technikai számlaként kezelni, vagyis ne értelmezzük rajtuk a növekedést és csökkenést!
Ha ezzel megvagyunk, könyveljük le a beszerzést!
1. Vételár
A „sima beszerzési áras” készletnyilvántartásnál a vásárlás két lépésből állt. Ennél a módszernél egy lépéssel több lesz. Nem elég a nettó vételárat és az áfát lekönyvelni, mert ezen a bizonyos nyilvántartási áron (itt: elszámoló áron) is ki kell mutatnunk.
1a) Nettó vételár:
Szállítói tartozásunk nő (F+=K). Az anyagkészletünk is nő, de ennél a módszernél nem a 211 anyagkészletre könyveljük a tényleges vételárat (hiszen ott elszámoló áron lesz nyilvántartva), hanem a 228 anyag árkülönbözete „technikai” számlára.
T228 Anyag árkülönbözete K454 Szállító 800 000 (1 000 kg x 800 Ft)
T466 Előzetes áfa K454 Szállító 216 000
1c) Elszámoló ár
Most kell átvezetnünk a 228 árkülönbözetről (K) a 211 anyagkészletre (E+=T)
T211 Anyagkészlet K228 Anyag árkülönbözete 1 000 000 (1 000 kg x 1 000 Ft)
Írjuk be az akasztófákba:
 |
| Vételár könyvelése |
2. Szállítási költség
Két lépésből áll, nettó + áfa
2a) Nettó szállítási költség
Szállítói tartozásunk nő. Anyagkészletünk is nő, de nem a 211-re könyveljük, hiszen ide az elszámoló ár kerül(t), hanem a vételár mintájára ez is a 228 árkülönbözetre megy.
T228 Anyag árkülönbözete K454 Szállító 100 000 (1 000 kg x 100 Ft)
2b) Áfa
Szokásos módon:
T466 Előzetes áfa K454 Szállító 27 000
Akasszuk fel ezt is!
 |
| Felmerülő költségek könyvelése |
Álljunk meg egy kicsit! Megfelel-e ez a módszer a számviteli törvény előírásának, hogy a készleteket beszerzési áron kell nyilvántartani?
Mielőtt válaszolnánk, egy kis kitérő. Mennyi ennek a tárgyi eszköznek a könyv szerinti értéke?
 |
| Tárgyi eszköz könyv szerinti értéke |
900 000 Ft, mert a két főkönyvi számla együtt értelmezendő, az összevont egyenlegüket kell figyelembe vennünk.
Még egy kérdés: mennyi ennek a vállalkozásnak az állammal elszámolandó áfája?
 |
| Elszámolandó áfa |
900 000 Ft, mert itt is az összevont egyenleget vesszük figyelembe.
Térjünk vissza a készletes példához!
Mennyi a beszerzett 1 000 kg anyag beszerzési (nyilvántartási) értéke?
Ugye emlékszel arra, hogy a beszerzési értéknek a raktárba történő beszállításig felmerülő valamennyi költség része? Vagyis a beszerzési ár 800 Ft + 100 Ft = 900 Ft/kg. Miután 1 000 kg-ot vásároltunk, összesen 900 000 Ft beszerzési értékű anyagkészletünk van. Ennyit kell az anyagkészlet könyvviteli számláknak mutatniuk. Nézzük meg, hogy rendben vannak-e!
 |
| Anyagkészlet könyv szerinti értéke |
Tehát a 21-22-es számlákon összességében a 900 000 Ft beszerzési értéket találjuk, vagyis megfelelünk a törvényi előírásoknak.
3. Felhasználás
3a) Készletcsökkenés elszámoló áron
Ki lehet a két érintett?
Anyagkészletünk csökken (E-=K), az anyagköltségünk pedig nő (K+=T)
A fő kérdés, hogy milyen összeget könyveljünk?
900 Ft egy kg anyag beszerzési ára, vagyis a felhasználás értéke 600 kg x 900 Ft/kg = 540 000 Ft kell, hogy legyen. Ugyanakkor a 211-es számlán 1 000 Ft/kg-os elszámoló áron tartjuk nyilván. Miután itt ezen az értéken szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron kivezetni.
T51 Anyagköltség K211 Anyagkészlet 600 000
 |
| Készletcsökkenés elszámoló áron |
Igen ám, de a helyes érték 600 kg x 900 ft/kg = 540 000. Vagyis az anyagkészletet többel csökkentettük az indokoltnál, és az anyagköltségen is 60 000 Ft-tal több jelent meg, mint kellett volna. Ezt valahogy korrigálnunk kell. Ezt nevezzük az árkülönbözet rendezésének.
3b) Árkülönbözet rendezése
Először számoljuk ki a rendezendő összeget (ennél az egyszerű példánál tudjuk, hogy 60 000 Ft-ot kell kapnunk).
Árkülönbözet aránya:
Árkülönbözet számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti egyenlege=%
Rendezendő árkülönbözet:
Árkülönbözet aránya (%)xKészletcsökkenés elszámoló áron=X összeg
Ez az X összeget kell lekönyvelnünk.
Nézzük számokkal:
Árkülönbözet aránya:
228 egyenlege: K 100 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,1
211 egyenlege: 1 000 000
Rendezendő árkülönbözet:
0,1×600 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=60 000
Ezt az összeget vártuk!
Melyik két számlára kell könyvelnünk?
Módosítanunk kell az 51 Anyagköltséget, azt a K oldalon csökkentenünk kell, hogy a végeredmény 540 000 Ft legyen, ami a valós (600×900) felhasználás. A másik érintett a 228 Árkülönbözet számla, aminek a T oldalára könyvelünk.
T228 Anyag árkülönbözete K51 Anyagköltség 60 000
Mindig ez a két számla az érintett (árkülönbözet és az az 5-ös, 8-as, ahová kivezettük a készletet).
Ennél a példánál szándékosan úgy adtam meg az összegeket, hogy fejben is követhető legyen. Egy bonyolultabb feladatnál, különösen, ha több beszerzés is volt, nem fogjuk így átlátni, hogy melyik akasztófának melyik oldalára kell könyvelnünk a rendezendő összeget. Ezért ezt a szabályt jegyezd meg: az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértelek, hogy írjuk be mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege. Látod, hogy most K 100 000 volt a 228 Árkülönbözet egyenlege, és ezért a T oldalára könyveltünk.
Nézzük csak meg:
 |
| Árkülönbözet rendezése |
Teszteljük, hogy jól működik-e a rendszer!
Két oldalról is bizonyítható, hogy működik:
1. Az 51 Anyagköltség oldaláról, ahol végül a 600 kg x 900 Ft = 540 000 Ft jelent meg
2. A megmaradt anyagkészlet oldaláról. 1 000 kg anyagot vettünk, ebből felhasználtunk 600 kg-ot. Maradt 400 kg. Ennek beszerzési értéke: 400 x 900 = 360 000 Ft. Ennyit kell a 21-22 Anyagkészleteknek összesen mutatnia:
|
| Anyagkészlet könyv szerinti értéke |
Vagyis rendben vagyunk!
4. Selejtezés
Ez tulajdonképpen az előző pont megismétlése, csak a selejtezésnek megfelelően 86 Egyéb ráfordításra vezetjük ki.
4a) Készletcsökkenés elszámoló áron
Ki lehet a két érintett?
Anyagkészletünk csökken (E-=K), az egyéb ráfordításunk pedig nő (R+=T)
A fő kérdés, hogy milyen összeget könyveljünk?
900 Ft egy kg anyag beszerzési ára, vagyis a selejtezés értéke 200 kg x 900 Ft/kg = 180 000 Ft kell, hogy legyen. Ugyanakkor a 211-es számlán 1 000 Ft/kg-os elszámoló áron tartjuk nyílván. Miután itt ezen az értéken szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron kivezetni (200 x 1 000)
T86 Egyéb ráfordítások K211 Anyagkészlet 200 000
 |
| Készletcsökkenés elszámoló áron |
Igen ám, de a helyes érték 200 kg x 900 ft/kg = 180 000 Ft. Vagyis az anyagkészletet többel csökkentettük az indokoltnál, és az egyéb ráfordításon is 20 000 Ft-tal több jelent meg, mint kellett volna. Ezt valahogy korrigálnunk kell. Ezt nevezzük az árkülönbözet rendezésének.
4b) Árkülönbözet rendezése
Először számoljuk ki a rendezendő összeget (ennél az egyszerű példánál tudjuk, hogy 20 000 Ft-ot kell kapnunk).
Árkülönbözet aránya:
Árkülönbözet számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti egyenlege=%
Rendezendő árkülönbözet:
Árkülönbözet aránya (%)xKészletcsökkenés elszámoló áron=X összeg
Ez az X összeget kell lekönyvelnünk.
Nézzük számokkal:
Árkülönbözet aránya:
228 egyenlege: K 40 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,1
211 egyenlege: 400 000
Rendezendő árkülönbözet:
0,1×200 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=20 000
Ezt az összeget vártuk!
Melyik két számlára kell könyvelnünk?
Módosítanunk kell a 86 Egyéb ráfordítást. A K oldalon csökkentenünk kell, hogy a végeredmény 180 000 Ft legyen, ami a valós (200×900) felhasználás.
A másik érintett a 228 Árkülönbözet számla, aminek a T oldalára könyvelünk.
T228 Anyag árkülönbözete K86 Egyéb ráfordítások 20 000
Mindig ez a két számla az érintett (árkülönbözet és az az 5-ös, 8-as, ahová kivezettük a készletet).
Emlékszel a szabályra?
Az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértek, hogy írjuk be mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege. Látod, hogy most K 400 000 volt a 228 Árkülönbözet egyenlege, és a T oldalára könyveltünk.
Nézzük csak meg:
 |
| Árkülönbözet rendezése |
Teszteljük, hogy jól működik-e a rendszer!
Két oldalról is bizonyítható, hogy működik:
1. A 86 Egyéb ráfordítás oldaláról, ahol végül a 200 kg x 900 Ft = 180 000 Ft jelent meg
2. A megmaradt anyagkészlet oldaláról. 1 000 kg anyagot vettünk, ebből felhasználtunk 600 kg-ot, selejteztünk 200 kg-ot. Maradt 200 kg. Ennek beszerzési értéke: 200 x 900 = 180 000 Ft. Ennyit kell a 21-22 Anyagkészleteknek összesen mutatnia:
 |
| Anyagkészlet könyv szerinti értéke |
Vagyis ismét rendben vagyunk!
Jelenleg virágkötő és virágkereskedő tanfolyamra járok. Covid után örököltünk egy 22 éve alakult KFT-t is,ezért szeretnék tisztán látni a könyvelést érintően.
Kedves Juditt! Az elszámolóár nak igenis van értelme. Méghozzá az, hogy a raktáros rá van kényszerítve arra, hogy a bizonyos készlet beszerzéseknél utána járjon a különböző beszállítói árajánlatok nak és ezáltal nem egy vagy Kettő beszállítónak az árlistát nézi meg hanem 10 akár 15 szállítói árlistát nézd át, ennek még hozzá az a haszna hogy a beszerzési egységárat az elszámoló ár pl: 1200Ft alá szorítsa. Ezzel hatalmas többlet költségtől tudja mentesíteni a vállalatot és nagyon sok pénzt tudnánk spórolni a cégnek azzal hogy jobban utánanéz az áraknak és olcsóbb árajánlatot választ. Egyébként az elszámoló árat ha összevetjük a tényleges beszerzési áros beszerzésselAkkor látható hogy az elszámoló ár egyfajta maximális mérce a cég részéről. Mert a tényleges beszerzési Árnál a raktáros nem fog utánanézni 10 árajánlatnak hanem mondjuk kettő közül válassz egyet és ennyi. Viszont a beszerzési egység ár ezáltal nagy mértékben változhat ingadozhat. Tehát lehet hogy az egyik nap 1200-ért vásárolt egy anyagot másik nap pedig mondjuk 2500-ért. Tehát a cégvezetés miután erre rájön Addigra nagyon sok 1 milliótól eshet el a vállalkozás többlet költség gyanánt . Ezért a cégvezetés beállít egy ilyen elszámoló árat, Hogy ettől többet költségtől mentesítse a céget. Mert lehet hogy ezt a többletköltséget amit készlet kifizetése költött lehet hogy mondjuk egy állami kötelezettséget tudott volna kifizetni vagy egy hitelt vagy más szállítói tartozás sokat. Nos kedves Judit remélem hogy tudtam segíteni, és elnézést kérek hogy ilyen hosszasan sikeredett a magyarázat.
Hát, lehet, hogy később érteni fogom, de most konkrétan zokogok.
Ki találta ezt az elszámoló áras dolgot és minek? Mi ennek a gyakorlati haszna? Egyáltalán használják ezt a gyakorlatban?
?Szuperek a feladatok hát még a levezetésük. Miután megértem általuk az órai anyagot is(amit persze a tanár csak ledarál),úgy érzem talán van remény!☺
Hasonlatként írtam, hogy ugyanúgy a két számla összevont egyenlege mutatja a mérlegértéket, mint a tárgyi eszközöknél.
Kedves Norbert!
Azt szeretném kérdezni, hogy a 131-es és 139-es főkönyvi számla miért van ebben a feladatban? Nem értem, hogy hogy jön ide, nem látok termelőgépet, csak anyagot.
Köszönöm a választ!
Kati
Utolsó mondatot pontosítom: azért, hogy legalább egy hozzávetőleges értéket a tényleges ártól függetlenül már menet közben is lekönyvelhessünk.
Később lesz egy bejegyzés, ahol elmagyarázom, hogy mire jó ez az egész.
Nekem is sokat segített, hogy megértsem a logikáját! :-) Én meg azt szűrtem le, hogy a készlet számla és az árkülönbözet számla ugyanazt az anyagmennyiséget tartja nyilván, úgy, hogy annak valós árát kétfelé bontják (egy rögzített fix és egy azt korrigáló változó részre). Ezért készletcsökkenéskor is együtt kell változtatni őket, mégpedig azonos arányban (mivel mind az anyagmennyiség, mind annak megváltozása ugyanaz a két számlán, így a nyilvántartott értékek és a változási értékek aránya megegyezik). Hogy miért bontjuk ketté az árat egy rögzített elszámolóárra és egy ezt korrigáló árkülönbözetre, annak meg az a praktikus oka, hogy a mennyiségi változást a konkrét beszerzési ártól függetlenül, mielőbb be tudjuk rögzíteni a rendszerbe. (Igaz?)
Azon felül, hogy a blog MENNYIRE NAGYSZERŰ!!! (amit Adrienn fantasztikusan megfogalmazott), a legjobb, hogy a kommentekből is lehet tanulni! :)
Köszönöm az összefoglalót Olivér! Ez volt a cseresznye a habra!
Jessz!
Ez a 228 egyenlege/211 egyenlege cucc nagyon tetszik. Egyszerűen arról van szó, hogy 800 ft/kg az anyag beszerzési ára, erre rájön a 100 ft/kg-os szállítási ktg. Ez így együtt 900 ft. Az elszámolóárunk 1000 ft/kg. A különbség 100 ft/kg, ami az elszámolóár 10%-a. Ezért lesz 0,1-es szorzó.
Ez így szokott lenni.
Megint hamar kérdeztem. Ahogy feltettem kb meg is lett a megoldás, pedig már egy ideje ültem felette. Köszönöm!
Tanár Úr!
A 2013-as 09. havi vizsgasor II. rész 4 feladatánál ki kell számolni az anyagárkülönbözetet. Ami ugye a 229/211 lenne. A megoldás 120.000.000 hoz. Viszont ha én összeadom az addigi 211-et, akkor teljesen más összeg jön ki. Nem kell ilyenkor mindent hozzáadni odáig? Előre is köszönöm szépen.
Végre egy rendes ember a Föld nevű bolygón, aki normálisan el tudja magyarázni a számvitelt!! Ilyen tanárok kellenének minden intézménybe!! Fősulikra, mérlegképes képzésekre…stb., mert a legtöbb tanár jól bele….. az egészbe, nekik minden tökéletesen egyértelmű, többek között az is, hogy minden diák erről már úgy is hallott, és tudnia kell, és érti is!! Végre van remény!!!:) Nagyon köszönöm!!
Kedves Norbert!
Nagyon vártam a bejegyzést. Nem csalódtam, végre azt hiszem, hogy megértettem.
Iszonyatosan jó amit csinálsz, abba ne hagyd, mert sokunknak Te vagy az egyetlen reménye.
Nagyon, nagyon köszönjük!
Adrienn