Loading...

Kötvényes feladat részletes megoldással

Feladat
1. Április 1-jén 100 db kötvényt vásárolunk befektetési céllal 120%-os árfolyamon.
    Névérték 10 000 Ft/db.
    Kibocsátás tavaly X. 1-én történt 3 éves futamidővel.
    Kamatfizetés (12%)minden év október 1.
2. Július 1-jén értékesítésre kerül 40 db 130%-on, az eladási ár befolyt
3. X.1. kamatfizetés
4. XII. 31.: elhatárolás
5. I.1. az elhatárolás feloldása
6. Február 1-jén 20 db értékesítésre kerül 110%-os árfolyamon, az eladási ár 2 héttel később folyt be

Feladat: könyveljük le a fenti gazdasági eseményeket!
Megoldás:

1. pont:  IV. 1., vásárlás
A befektetési célú kötvény vásárlása 2 vagy 3 lépésből áll, attól függően, hogy elhatároljuk-e a bekerülési érték és a névérték tárgyévre arányos különbözetét .
a) vételár:
Nő a kötvényünk (E+=T) és csökken a bankszámlán lévő pénzünk (E-=K)
T18        K384    1 200 000
Összeg:
db x névérték x vételi árfolyam
100 x 10 000 x 1,2 = 1 200 000
Figyelem, ha nem utaljuk azonnal a vételárat, akkor a 384 bank helyett a 479 egyéb rövid lejáratú kötelezettség kerül a K oldalra!
b) vételárban felhalmozott kamat:
A felhalmozott kamat egyrészt a pénzügyi műveletek bevételeit csökkent (B-=T), másrészt a kötvény bekerülési értékét (E-=K)
T97        K18        60 000
Összeg:
Db x névérték x kamatláb / 12 hónap vagy 365 nap x az utolsó kamatfizetéstől a vásárlásig eltelt idő
100 x 10 000 x 0,12 / 12 x 6 = 60 000
Figyelem: ha még nem volt kamatfizetés, akkor a kibocsájtástól a vásárlásig eltelt idővel számolunk!
c) a bekerülési érték és a névérték arányos különbözetének elhatárolása
Ismerni kell: mérlegképes tanoncoknak, főiskolásoknak (általában). Pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésnek nem része!
Figyelem: ez nem kötelező, hanem csak lehetőség! A példában benne kell lennie, hogy a vállalkozás él-e a különbözet elhatárolásának lehetőségével!
Összeg (2 lépésben számoljuk):
1) Bekerülési érték: felhalmozott kamattal csökkentett vételár (vagyis a 18-as egyenlege)
1 200 000 – 60 000 = 1 140 000
2) Elhatárolandó arányos különbözet: bekerülési érték – névérték / vásárlástól a futamidő végéig hátralévő idő x vásárlástól XII. 31-ig hátralévő idő
1 140 000 – 1 000 000 /30 hónap x 9 hónap = 42 000
(30 hónap: egész futamidő 3 év = 36 hónap, de tavaly x. 1-jén bocsátották ki és idén IV. 1-jén vettük, vagyis 6 hónap már eltelt a teljes futamidőből)
A könyvelés kétféle lehet:
Nyereségjellegű különbözet esetén (ha a bekerülési érték < névérték)
Ha a különbözet nyereség jellegű, az növeli a Pénzügyi bevételeket (Bevétel+=K), és a T oldalra mindig aktív időbeli elhatárolás megy, tehát T 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása.

Tehát nyereség esetén: T391         K97
Veszteség jellegű különbözet esetén (ha bekerülési érték > mint névérték- tehát drágábban vettük, mint amennyit a futamidő végén kapunk)
Ha a különbözet veszteség jellegű, akkor a pénzügyi ráfordításokat növeljük (Ráfordítás+=T), és a K oldalra mindig passzív időbeli megy, pontosabban 482 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása.
Tehát veszteség esetén (itt a példában is): T87           K482         42 000
Fontos: ezt az elhatárolást nem január 1-jén oldjuk fel, hanem a kötvény könyvekből történő kivezetésekor (eladás, beváltás, apportba adás, térítés nélküli átadás…)
2. pont: VII. 1., értékesítés

Értékpapír értékesítés számviteli elszámolása
Értékpapír értékesítés számviteli elszámolása


a) kivezetés könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéken

A 18 Értékpapír csökken (E-=K). Mivel a bankszámlát nem helyezhetjük vele szembe, hiszen az eladási ár összege más lesz, a 376 Értékpapír elszámolási számlára vezetjük ki.
T376                 K181        456 000
Összeg:
Értékesített mennyiség x könyv szerinti érték
40 x 11 400 = 456 000
Nagyon fontos, a vásárlásnál (1/c pont) megnéztük, hogy az értékpapír bekerülési (könyv szerinti) értéke a kamattal csökkentett vételár. Nos, ezt kell az értékesített mennyiséggel arányosan kivezetni!
b) eladási ár

Általában rögtön befolyik az eladási ár (Bank, Pénztár+=T). Ha nem akkor a 366 Követelés Értékpapírok miatt számlára könyveljük az összeget, és itt várakozik a pénzügyi rendezésig. Az előző pontban a 376 Értékpapír elszámolási számlára vezettük ki a könyv szerinti értéket, így most innen vezetjük tovább a 381, 384, 366-ra az eladási árat.
T 381, 384, 366         K376        520 000
Összeg:  
A kapott ellenérték, melyet vagy abszolút összegben megadnak, vagy db x névérték x árfolyam
40 x 10 000 x 1,3 = 520 000
c) eladási árban felhalmozott kamat (miatti nyereség)
A technikai számláról vezetjük át a 97 Pénzügyi bevételek közé (Bevétel + = K). Fontos, hogy ezt vagy tovább alá kell bontani, vagy ki kell írni, hogy „kamatbevétel”.
T 376                   K 97 Kamatbevétel        36 000
Összeg: 
Db x névérték x kamatláb/12 hó (360 nap) x az utolsó kamatfizetéstől az eladásig eltelt hónapok (napok)
40 x 10 000 x 0,12 / 12 x 9 = 36 000
d) árfolyam nyereség-veszteség
Nyereség: T376                 K97 árfolyam nyereség        28 000
(Ha veszteség lenne: T87                K376)
Összeg: 
A 376-os egyenlege
e) A bekerülési érték és névérték elhatárolt különbözetének feloldása
Emlékszel még a vásárlás 1c) lépésére? Nos, ezt az elhatárolást kell arányosan feloldani. (Ebből következően pénzügyi-számviteli ügyintézőknek nem kell tudni. Mérlegképes tanoncok, főiskolások figyeljenek!)
Veszteségnél (itt): T482           K87        16 800
(Nyereségnél a feloldás: T97        K391)
Összeg:  
Elhatárolt összeg (1c. pont)/összes mennyiség x értékesített mennyiség
42 000 / 100 x 40 = 16 800
3. pont: X. 1., befolyt kamat
Növeli a Bankot (E+=T) és növeli a Pénzügyi bevételeket (Bevétel+=K)

T 384                K97        72 000
Összeg:  
Db x névérték x kamatláb
60 x 10 000 x 0,12 = 72 000
4. pont: XII. 31., elhatárolás
December 31-én a tárgyévre arányosan járó, de be nem folyt kamatot el kell határolni (hiszen az idei eredménykimutatásban meg kell, hogy jelenjen a bevételek között)
Ez növeli a Pénzügyi bevételeket (Bevétel+=K), és a T oldalra mindig Aktív időbeli elhatárolás kerül.
T 391              K 97        18 000      
Összeg: 
Db x névérték x kamatláb/12 hó (360 nap) x az utolsó kamatfizetéstől dec. 31-ig eltelt hónapok (napok)
60 x 10 000 x 0,12 / 12 x 3 = 18 000
Tipikus hiba: a vásárlástól számított kamat. Nem, az utolsó kamatfizetéstől halmozódik, ezért onnan számoljuk!
5. pont: I. 1., elhatárolás feloldása
T97        K391        18 000

6. pont: II. 1., értékesítés

Kötvény értékesítés elszámolása
Kötvény értékesítés elszámolása


a) kivezetés könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéken
A 18 Értékpapír csökken (E-=K). Mivel a bankszámlát nem helyezhetjük vele szembe, hiszen az eladási ár összege más lesz, a 376 Értékpapír elszámolási számlára vezetjük ki.
T376                 K181        228 000
Összeg: 
Értékesített mennyiség x könyv szerinti érték
20 x 11 400 = 228 000
Nagyon fontos, a vásárlásnál (1/c pont) megnéztük, hogy az értékpapír bekerülési (könyv szerinti) értéke a kamattal csökkentett vételár. Nos, ezt kell az értékesített mennyiséggel arányosan kivezetni!

b) eladási ár
Általában rögtön befolyik az eladási ár (Bank, Pénztár+=T). Ha nem akkor a 366 Követelés Értékpapírok miatt számlára könyveljük az összeget, és itt várakozik a pénzügyi rendezésig. Az előző pontban a 376 Értékpapír elszámolási számlára vezettük ki a könyv szerinti értéket, így most innen vezetjük tovább a 381, 384, 366-ra az eladási árat.
T 366         K376        220 000
Összeg:  
A kapott ellenérték, melyet vagy abszolút összegben megadnak, vagy db x névérték x árfolyam
20 x 10 000 x 1,1 = 220 000
c) eladási árban felhalmozott kamat (miatti nyereség)
A technikai számláról vezetjük át a 97 Pénzügyi bevételek közé (Bevétel + = K). Fontos, hogy ezt vagy tovább alá kell bontani, vagy ki kell írni, hogy „kamatbevétel”.
T 376                   K 97 Kamatbevétel        8 000
Összeg: 
Db x névérték x kamatláb/12 hó (360 nap) x az utolsó kamatfizetéstől az eladásig eltelt hónapok (napok)
20 x 10 000 x 0,12 / 12 x 4 = 8 000
d) árfolyam nyereség-veszteség
Veszteség: T87             K376        16 000
(Ha nyereség lenne: T376                  K97 árfolyam nyereség)
Összeg:
A 376-os egyenlege

e) A bekerülési érték és névérték elhatárolt különbözetének feloldása
Emlékszel még a vásárlás 1c) lépésére? Nos, ezt az elhatárolást kell arányosan feloldani. (Ebből következően pénzügyi-számviteli ügyintézőknek nem kell tudni. Mérlegképes tanoncok, főiskolások figyeljenek!)
Veszteségnél: T482           K87        8 400
(Nyereségnél a feloldás: T97        K391)
Összeg:  
Elhatárolt összeg (1c. pont)/összes mennyiség x értékesített mennyiség
42 000 / 100 x 20 = 8 400

f) két héttel később befolyt az eladási ár

T 384                 K366            220 000

Kritika a példával kapcsolatban: befektetési céllal vettük, de 1 éven belül eladtuk egy részét. Ezt azért tettük, mert a bekerülési érték és névérték arányos különbözetének elhatárolását csak befektetési célú értékpapírnál határolhatjuk el. Ráadásul a valóságban is előfordulhat, hogy eredetileg ugyan befektetési céllal szerzünk be egy eszközt, de menet közben mégis az egy éven belüli eladás mellett döntünk.