Számvitel alapjai: nyitástól zárásig, feladat megoldás

Jó esetben kapsz egy előkészített feladatsort. Rosszabb esetben üres papírok lesznek előtted. Mi az utóbbiból induljunk ki! Vagyis nézzük, hogy, hogyan kell előkészítened az egész éves könyvelésről szóló számvitel feladatok megoldását!

1.Veszel egy üres lapot felírod a tetejére, hogy: Számlasoros könyvelés könyvviteli számlákon (vagy könyvviteli számlákon).

Három oszlopba egymás alá könyvviteli számlákat rajzolsz. Bal oldal: eszközök, jobb oldal: források (amennyi eszköz-forrás van a nyitómérlegben, illetve hagyj rá, mert lehet, hogy év közben keletkeznek újabbak, amelyek nyitáskor még nem voltak). Középre érdemes a nyitómérlegszámlát és a zárómérlegszámlát biggyeszteni. Ezek nem is eszközök, nem is források, ezek ilyen fiú-lányok (hermafrodita, vagy, hogy hívják?). Az így felrajzolt könyvviteli számlákra beírod középre a nyitómérleg alapján a megnevezéseket.

Ezt látod piros színnel.

Az idősoros könyvelés, amit a naplóban találsz, itt kronologikusan, január 1-december 31-ig könyvelünk.
A számlasoros könyvelés pedig a könyvviteli számlákba történő beírást jelenti.

Kezdjük most a számlasorossal!

Tanultuk, hogy az eszközöket a T oldalon kell megnyitni. Látod, hogy a nyitómérlegben szereplő összegeket átmásoltam ide, egy Ny) betűvel jeleztem, hogy ez a nyitó érték. Igen ám, de, ha visszaemlékszel arra, amikor a könyvelési tételek szerkesztését néztük, minden gazdasági eseménynek „két lába” van, vagyis, ha valahová a T oldalra könyveltük, akkor valaminek a K oldalára is oda kell írnunk. Na erre való a nyitómérlegszámla, aminek a K oldalán látod az eszközök nyitáskori értékét.

A források ellentétesen működnek. Nyitó értéküket a K oldalra kell felvezetni, de, ha egyszer lekönyveltük valaminek a K oldalára, akkor valaminek a T oldalára is oda kell biggyesztenünk. Erre való a nyitómérlegszámla (T oldalán látod a források nyitóértékét).

Ha ezzel megvagyunk, nincs más hátra, mint bemásoljuk a naplóba, idősorosan.
1. oszlop: január 1.
2. oszlop: mit csinálunk: nyitás
3. oszloppár: melyik könyvviteli számlák az érintettek. Hová írtuk be az összeget?

Ezen belül melyiknek a T oldalára és melyiknek a K oldalára? (az elsőt nézd meg: amikor a könyvviteli számlákon megnyitottuk az anyagkészlet 1 200 Ft-os értékét, akkor az a számla, aminek a T oldalára könyveltünk, az anyagkészlet volt, az a számla, amelyiknek pedig a K oldalára könyveltük, a nyitómérlegszámla volt. És így tovább (a forrásoknál fordítva)

b) elemezzük, majd könyveljük le a következő gazdasági eseményeket idő-, és számlasorosan:

Ezeket feketével találod meg!

Elemzés: a négy lépés levezetése (ezt sokszor nem kérik külön leírni, hanem elég, ha fejben teszed meg.

Idősorosan írd be a naplóba a 4. sorban megkapott megoldást.

Számlasorosan: másold be a könyvviteli számlákba.

Elemzés:

1) vevőnk átutal 900 000 Ft-ot

Vevő E      Bank E
     –             +
    K            T
T Bank   K Vevő 900 000

2) készpénzt veszünk fel bérfizetéshez

Pénztár E      Bank E
    +                  –
    T                 K
T Pénztár   K Bank     400 000

Igazad van: átvezetési számla! De pillanatban az átvezetési számlát még nem kell ismerned, ezért nem használom. 

3) kifizetjük dolgozóink munkabérét

Pénztár  E    Jövedelemelszámolás F
    –                             –
   K                            T
T Jövedelemelszámolás    K Pénztár   400 000

4) 700 000 Ft rövid lejáratú hitelt törlesztünk hosszú lejáratú hitelből

Rövid hitel F    Hosszú hitel F
         –                    +
         T                   K
T Rövid hitel   K Hosszú hitel   700 000

5) 200 000 Ft hosszú lejáratú hitelt veszünk fel, mely bankszámlánkra megérkezett

Hosszú hitel F    Bank E
         +                  +
         K                 T
T Bank  K Hosszú hitel  200 000

6) 3 200 000 Ft-ért gépet vásárolunk. A vételárat később fizetjük

Beruházás E   Szállítók F
        +                  +
        T                  K
T Beruházás       K Szállítók         3 200 000

c)1. állítsuk össze a főkönyvi kivonatot

Megtalálod külön táblázatban.
1. oszlop: beírjuk az összes könyvviteli számlát (még azokat is amelyeknek év végén nincs egyenlegük)
2-3. oszlop: forgalom: az egyes oldalakra (T-K) könyvelt tételek összege (a világoskékkel írt számok e pillanatban még nincsenek ott, ne vedd őket figyelembe!).
4-5. oszlop: egyenleg: az előző két oszlop különbsége.
   
c)2. állítsuk össze a zárómérleget

Az előbb elkészült főkönyvi kivonat egyenleg oszlopaiból beírjuk az összegeket
   
c)3. könyveljük le a zárást idő-, és számlasorosan

Ismét könyvelés, a nyitás tükre.
Számlasorosan: a könyvviteli számlákba írjuk be azokat a záró értékeket, amelyeket a főkönyvi kivonat egyenleg oszlopaiban már kiszámoltunk, és amelyeket már a mérlegbe is beírtunk.
Eszközök zárása: Tanultuk, hogy az eszközök zárása a K oldalra kerül. De ha könyvelünk valaminek a K oldalára, akkor kell egy T oldali könyvelési tétel is. A zárásnál ez a zárómérlegszámla lesz.
Források zárása: Tanultuk, hogy a források zárása a T oldalra kerül. De ha könyvelünk valaminek a T oldalára, akkor kell egy K oldali könyvelési tétel is. A zárásnál ez a zárómérlegszámla lesz.

Idősorosan:
Amit az előbb lekönyveltél számlasorosan, végezetül ide is másold be!

Kapcsolódó bejegyzések

Alapvető gazdasági események (elmélet)
Alapvető gazdasági események (egyszerű feladat)
Alapvető gazdasági események (feladat)

Könyvviteli számla (elmélet)
Könyvelési tétel szerkesztése: T-K (elmélet)
Könyvelési tétel szerkesztése (30 példa)
Nyitástól zárásig (elmélet)
Nyitástól zárásig (feladat)
Nyitástól zárásig (itt vagy most)

(Könyvelés alapjai) 

 Ha másoknak is ajánlanád az oldal, kérlek nyomd meg a tetszik gombot!